Már az idei év első tízhavi eredményei alapján is biztosan kijelenthető, hogy 2025-ben a lakáshitelpiacon és a személyi kölcsönök piacán is éves rekord születik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján ez a két szegmens már 2024-ben is szépen teljesített, ám az újonnan kötött szerződések idei összege már októberre megelőzte a tavalyi eredményeket. Ugyanakkor az is igaz, hogy voltak a lakossági hitelpiacnak kevésbé jól teljesítő területei is – a babaváró hitel lejtmenete idén is folytatódott, valamint az idén januárban elindult munkáshitel népszerűsége is visszaesett év eleje óta – írja közleményében a Bank360.
A lakáshitelek piacán az év legnagyobb híre az Otthon Start Program volt, amely októberben minden rekordot megdöntött. A piac azonban már a kedvezményes kölcsön szeptemberi indulását megelőzően is szépen teljesített, 2025. január-augusztusban összesen 1 057,07 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitel-szerződések szerződéses összege, ami átlagosan 132,13 milliárd forintot jelentett havonta. Összehasonlításképpen: 2024 azonos időszakában, tehát január-augusztusban 889,29 milliárd forintra kötöttek szerződést a háztartások, ami 18,9 százalékos emelkedést jelent egy év leforgása alatt. A tavalyi év első nyolc hónapjában havonta átlagosan 111,16 milliárd forint volt az új szerződések összege.
A lakáshitelpiac tehát már szeptembert megelőzően is túlteljesítette a tavalyi év eredményeit, majd jött az Otthon Start Program, ami tovább fűtötte a már amúgy is meglévő pezsgést. Igaz, a program bejelentése után, illetve annak indulása előtt sokan a kivárásra játszottak, így az augusztusi és a szeptemberi számok még nem voltak igazán kiemelkedők, ellenben októberben megszületett minden idők legerősebb havi eredménye a maga 257,57 milliárd forintos kihelyezésével. Előtte bő három éven át a 2022. májusi 153,94 milliárd forintos szerződéses összeg volt a csúcstartó, amit 67,3 százalékkal múlt felül az idén októberi eredmény.
Az Otthon Start lakáshitel még nagyobb bővülést hoz
Az idei év első tíz hónapjában 1 427,29 milliárd forint volt az újonnan kötött lakáshitelek szerződéses összege, ami már 27,3 százalékkal múlja felül a 2024 azonos időszakában kihelyezett 1 121,35 milliárd forintos hitelösszeget. A szerződések száma 69 345 darab volt 2025 első tíz hónapjában, ami 9,6 százalékkal múlta felül a 2024 azonos időszakában megkötött 63 282 darabos szerződésszámot.
Ahogyan az adatokból látszik, a szerződött összeg nagyobb mértékben bővült, mint a megkötött szerződések száma. Ez azt jelenti, hogy a hitelpiaci bővülés jelentős részét a lakásárak emelkedésével magyarázhatjuk, tehát aki hitelt vesz fel, az jellemzően kénytelen nagyobb összeget felvenni mint korábban.
Visszaszorultak a piaci hitelek, mindenki az Otthon Startra hajt
Továbbá az is látszik, hogy az Otthon Start Program bevezetésével a piaci hitelek aránya jelentősen csökkent, vagyis sok vevő a már korábban is elérhető konstrukciók helyett vette fel a támogatott hitelt az őszi hónapokban. A tavalyi év első tíz hónapjában végig 30 százalék alatt maradt a támogatott lakáshitelek teljes kihelyezésen belüli aránya, bár a 25%-os részarányt néhány hónap kivételével sikerült meghaladniuk. Ezzel szemben az idei évben a támogatott hitelek részaránya eleinte még csökkent is, február – áprilisban még a 20 százalékot sem sikerült elérni. Az Otthon Start Program indulása azonban mindent megváltoztatott – szeptemberben már 38 százalék, októberben pedig 79,7 százalék volt a támogatott lakáshitelek szerződéses összegének részaránya a teljes kihelyezésen belül.
Az Otthon Start Program hatására az új szerződések átlagos hitelösszege is sokat emelkedett. Az átlagösszeg ugyanis októbert megelőzőleg 19 millió forint körül alakult, ellenben októberben már meghaladta a 26,6 millió forintot. A tavalyi év első tíz hónapjában egyébként még csak 17,7 millió forint volt az új lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege, így jól látszik, hogy ezen a téren is erőteljes növekedés ment végbe.
A személyi kölcsönök piacán is rekordévet zárnak a bankok
A személyi kölcsönök piaca is jól teljesített 2025-ben – az év első tíz hónapjában összesen 935,63 milliárd forintnyi új személyihitel-szerződés köttetett, ami 37,3 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 681,66 milliárd forintot. Bár a hitelpiac ezen szegmense már 2024-ben is jól teljesített, az idei évnek már októberre sikerült felülmúlnia a teljes tavalyi év eredményét, amikor is mindössze 818,99 milliárd forintra kötöttek szerződést. A havonta átlagosan kihelyezett hitelösszeg 2025. január-októberben 93,56 milliárd forint volt, szemben a tavalyi év azonos időszakában regisztrált 68,17 milliárd forinttal.
A személyihitel-szerződések száma 2025. január-októberben 296 061 darab volt, ami 14,9 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos időszakában megkötött 257 721 darab szerződést. Ezen a téren tehát hasonlóság látható a személyi és a lakáshitelek között, hiszen mindkét szegmensben a szerződéses összeg jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a szerződésszám. A tavalyi év egészében egyébként 304 624 személyihitel-szerződés köttetett, így szinte biztosra vehető, hogy az idei évi eredmény ezen a téren is megdönti majd a tavalyit.
Az új szerződések átlagos hitelösszege a személyi hitelek esetében is sokat emelkedett az idei év folyamán. Az idei év első tíz hónapjában az átlagos hitelösszeg közelített a 3,2 millió forintot, míg 2024-ben még a 2,7 millió forintot sem érte el. Ez 17,5 százalékos emelkedést jelent.
Kevesebben vesznek fel babaváró hitelt
A lakáshitelekkel és a személyi hitelekkel ellentétben a babaváró hitelek nem teljesítettek túl jól 2025 első tíz hónapjában. Az idei év január-októberi időszakában 189,76 milliárd forintnyi új babaváró hitelre kötöttek szerződést a magyar háztartások, szemben a tavalyi év első tíz hónapjának 208,9 milliárd forintos eredményével, ami 9,2 százalékos csökkenést jelent. A babaváró szerződések száma 2025. január-októberben 17 395 darab volt, szemben a tavalyi év azonos időszakában megkötött 19 207 szerződéssel, ami 9,4 százalékos csökkenést jelent.
A januárban induló munkáshitel esetében értelemszerűen nem tudunk éves összevetést végezni, az azonban jól látszik, hogy az év elejéhez képest folyamatosan csökkent a konstrukció iránti érdeklődés. A havi kihelyezés mértéke februárban volt a legmagasabb, 28,57 milliárd forint, amely érték azóta folyamatosan csökken. Az új szerződések összege utoljára márciusban haladta meg a 20 milliárd forintot (21,2 milliárd), a 15 milliárd forintot pedig utoljára májusban sikerült meghaladni (16,91 milliárd).
Októberben már a 10 milliárd forintot sem érte el az új szerződések összege – az októberi 9,68 milliárd forint az idei év második legrosszabb eredménye a januári 9,41 milliárd forint után. (Az első hónap szerény eredménye ugyanakkor még magyarázható azzal, hogy az első igénylések jelentős része csak februárban jutott el a szerződéskötésig. Ez egyúttal a februári kiemelkedő eredményre is részben magyarázatot ad.) A munkáshiteles szerződések száma egyébként 38 935 darab volt január-októberben.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
