Hírszerzés, hazaárulás: mit jelent az orosz bank Budapestre költözése?

Varga Mihály pénzügyminiszter és Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke (Fotó: MTI/Pénzügyminisztérium)

Ahogy arról Káncz Csaba, a Privátbankár.hu külpolitikai szakértője nemrég írt: komoly politikai vihart kavart a hír, miszerint a sokak által az orosz hírszerzés fedőszervének tekintett Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) a székhelyét Moszkvából Budapestre helyezi át. Az IIB-nek a magyar állam bérel majd irodát, székházukba rendőr sem léphet be, és minden vezetője – így az elnök, Nyikolaj Koszov – diplomáciai mentességet élvez.

Cikkünk nyomán a Népszava is beszámolt a bank magyarországra települése kapcsán a Koszov családról. A magyar fővárosba költöző IIB gazdasági szerepe elhanyagolható, ellenben igazgatójának szülei a szovjet titkosszolgálat legjobbjai voltak – írja a lap. A Népszava is kitért arra, hogy Nyikolaj Koszov családját sok évtizedes kapcsolat köti Magyarországhoz. Édesapja a KGB vezérőrnagya volt, aki előbb fedett, majd nyílt pozíciókban kétszer is szolgált Magyarországon. Felesége, Jelena Koszova a szovjet hírszerzés valóságos legendája volt, aki fia születése és aktív kémszolgálata befejezése után szobrászként lett ismert.

Hazaárulás

A témában – ugyancsak a Népszavának – Ungváry Krisztián is nyilatkozott. A történész szerint nettó hazaárulás a bank beengedése Magyarországra. Ungváry szerint teljesen nyilvánvaló, hogy az egykor a KGST bankjaként működő, majd újraaktivált IIB az orosz titkosszolgálat egyik rezidentúrája (vagyis az orosz kémhálózat része). Az pedig, hogy ez a bank Budapestre teszi át a székhelyét és gyakorlatilag minden magyar ellenőrzés és szabályozás nélkül működhet, a nemzetbiztonságot súlyosan veszélyeztető ügy.

Új lehetőség

A Pénzügyminisztérium (PM) szerdán egy közleményt adott ki. A tárca szerint a Nemzetközi Beruházási Bank központjának Budapestre költözésével új lehetőségek nyílnak a gazdaságban, a belföldi vállalatok könnyebben juthatnak külföldre, és az ország is erősödik pénzügyi központként.

A PM közleménye kiemeli, az EU-ban eddig 5 nagy nemzetközi fejlesztési bank tart fönn székhelyet, de ezek egyike sem Közép-Európában található. Az IBB Budapestre költözését ezért jelentős előrelépésnek és a magyar gazdaságpolitika elismerésének tekinti a pénzügyi tárca. A bank a legmagasabb szintű nemzetközi előírások alapján működik, hitelminősítési fokozata pedig Magyarországénál is magasabb. Kedvezményei nem csupán a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezménynek felelnek meg, de más nemzetközi intézmények kedvezményeivel is összhangban állnak.

Az IBB székhelyének Budapestre költözéséről a pénzintézet 9 tagállamának képviselőiből álló kormányzótanács döntött 2018 decemberében. A bankból részesülő 5 EU- és NATO-tag – Magyarország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Románia – összesen több mint 50 százalékot birtokol. Oroszország a legnagyobb részvényesként nem egészen 47 százalékkal, Magyarország mint harmadik részvényes 12,78 százalékkal rendelkezik. Az NBB megközelítőleg 100 millió eurónyi forrást nyújtott magyar vállalatoknak – közölte a PM.