Ha egy szomáliai taxisofőr Londonból szeretné hazaküldeni a keresetét az otthon maradt nomád farmer bátyjának, azt valószínűleg nem a hivatalos utalási rendszereken keresztül fogja megtenni. Ehelyett besétál egy szomáliai boltba, átad egy köteg készpénzt, és pár órán belül a bátyjához már érkezik az SMS arról, hogy a kezelési díj levonása után átveheti az összeget. Anélkül, hogy bármelyik félnek lenne bankszámlája, így készpénzt tudnak küldeni egymásnak, ami az olyan szegény országokban, ahol a bankrendszer méregdrága, vagy egyszerűen nincs, életmentő lehet – írja az Economist.
Az, hogy hogyan alkalmazkodtak a szeptember 11-ei terrortámadás utáni szabályozásokhoz ezek a félig névtelen készpénzutaló cégek, a Dahabshiil példájából is látszik, ami a legnagyobb ilyesmivel foglalkozó afrikai cég. Mohamed Duale még 1970-ben alapította, hogy megkerülje a szomáliai kormány külföldi üzletelést szabályozó intézkedéseit. Az egész úgy kezdődött, hogy a Jemenben élő szomáliaiaktól kapott pénzből keresett exportcikkeket vett, amelyeket jó áron el tudott adni az anyaországban, a profitból kifizetve a pénzt adó otthon maradt rokonait is. Ez kezdetben némileg veszélyes, és illegális tranzakciókra is jó volt, de ma már komoly ellenőrzések vonatkoznak a Dahabshiilre is, mivel a nyugati országokban csak így tud működni.
Szigorították az ellenőrzést
Ma már minden tranzakciót lepapíroznak, lejegyzik a küldők és a címzettek személyazonosságát, és azt is, hogy nincsenek-e feketelistázva. Az olyan országokban, ahol a legtöbb embernek nincsen útlevele, a cég a klánrendszerre támaszkodik, és csak azoknak nyújtanak szolgáltatást, akikről többen is állítják, hogy megbízhatóak. Ezután biometrikus információkat gyűjtenek, és ujjlenyomatot vesznek, szóval senki sem tud láthatatlan maradni. Ebből is látszik, hogy mennyire nagy piac a kivándorlók pénzének hazajuttatása, a hawala-rendszer nyugatra adaptálása miatt a Dahabshiil komoly pénzügyi tényezővé tudott fejlődni.
A hawala-rendszer gyorsaságát látva nem meglepő, hogy a nyugati cégek is alkalmazkodnak: ilyen például a londoni Transferwise, ami azzal csökkentette le a nemzetközi utalások díját, hogy összepárosítja a másik kiindulási helyére pénzt küldeni akaró ügyfeleket, és a lokális bankokon belül bonyolítja le az összeg utalását. De a techcégek is bekacsintgatnak a piacra, többek közt a Facebooknál is készülődik a hawalán alapuló rendszer.
Azt hiszi van belföldön 10 millió magyar? 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
