A fideszes Dióssi Csaba erről szóló, a hétvégén benyújtott indítványát - házszabálytól eltéréssel - kedd reggel fogadták el a képviselők egyhangúlag, 260 igen szavazattal. Tegnap a javaslat tárgysorozatba vételét és általános vitára való alkalmasságát a bizottság jobbikos és MSZP-s tagjai is támogatták.
Így március vége helyett május 31-ig lesz igényelhető az árfolyamgát, amelynek keretében egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni minimum három éven át, de - a jelenlegi szabályok szerint - legkésőbb 2017 június végéig.
Az árfolyamgát kampány folyik, sok új belépőt várnak
A Magyar Bankszövetség a Privátbankárral közölte, hogy a határidő meghosszabbítását támogatják és arra számítanak, hogy a kormányzat, a jegybank és a bankközösség közös kommunikációs kampányának köszönhetően az érintett lakosság többsége becsatlakozik a védelem alá.
A PSZÁF március eleji tájékoztatása szerint az idén január végéig a körülbelül 456 ezer jogosult 29,3 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások január 30-ig 115 ezer 130 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján.
A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya január végén 1034 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány 33,8 százaléka.
Az árfolyamgátról
Az árfolyamgáttal a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum három évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek. A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forintgyűjtőszámlára kerül.
A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
