Egyelőre nem tervezik jelzálogbank-alapítását a pénzintézetek: a Budapest Bank, a CIB Bank és a K&H Bank úgy nyilatkozott, hogy még nem döntött a kérdésben, vagy pedig más megoldásban gondolkodik.
Ez kell a jelzálogbankhoz
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete szerint minden olyan magyarországi bank, amely jelzáloghitelezést folytat, köteles 2016. október 1-jétől hitelállományának legalább 15 százalékát jelzáloglevél formájában finanszírozni.
A magyarországi szabályozásban csak jelzálogbank (jelzáloghitelintézet) jogosult jelzáloglevelet kibocsátani, amellyel az MNB előírásai és a hosszú forrásokat igénylő eszköz-forrás gazdálkodás leghatékonyabban teljesülhetnek.
A lejárati eltérés csökkentése érdekében az MNB 2016. október 1-jén bevezeti a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatót. Addig az időpontig a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények jelzálogbankot alapíthatnak. Az Erste Bank Hungary augusztus 3-án már be is jelentette a Budapesti Értéktőzsde honlapján, hogy 100 százalékos tulajdoni hányaddal, egyedüli alapítóként, magyarországi székhellyel jelzálogbankot alapít. A K&H Bank azt mondja, még nem döntött saját jelzálogbank alapításáról, de folyamatosan figyelik, mennyire felelnek meg a jogszabályi kötelezettségnek.
A CIB Bank szerint a pénzintézet egyelőre nem tervezi jelzálogbank alapítását, az érintett szabályozói követelményeknek való megfelelés érdekében más megoldásban gondolkodik. A Budapest Bank még vizsgálja egy esetleges jelzálogbank alapításának kérdését.
Jelenleg három nagy pénzintézet jelzálogbankja működik a piacon: az OTP Jelzálogbank, az UniCredit Jelzálogbank és az FHB Jelzálogbank. Az MNB rendelete óta az Erste az első, amely létre akarja hozni saját speciális pénzintézetét
Az Audi Hungária szerint nem zár be a gyár. 
