Folyatódik a pofonosztás a hazai pénzügyi szektorban, amelyről mi is írtunk: Demján Sándor után most a Bankszövetség elnökét, Patai Mihály állításait cáfolja a Magyar Takarékszövetkezeti Bank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, miután Patai a hvg.hu-n kiszivárgott levélben támadta a kormányt azért, amiért szívük inkább a takarékok felé húz. Ráadásul a Privátbankárhoz eljuttatott közleményben azt írják, Patai a sajátjait hozta kellemetlen helyzetbe, mivel az általa képviselt bankokat hátrányosan érintő javaslatokat juttatott el a Nemzetgazdasági Minisztériumba.
Össze-vissza beszélnek?
A közlemény szerint a Bankszövetség vezére a szövetkezeti hitelintézetekre kiszabandó bankadó növeléséért lobbizott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternél, tette azonban mindezt úgy, hogy a Bankszövetség tagjait ezzel kapcsolatban előzetesen nem tájékoztatta. Azonban ha az azonos rendszerhez tartozó társaságokra együtt vetne ki az állam bankadót, akkor javaslat több magyarországi bankcsoportot éppúgy hátrányosan érintene, mint a takarékszövetkezeti szektort - írják.
Az sem állja meg a helyét az MTB és a SZHISZ szerint, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem gyakorolhat felügyeleti jogokat az integrációs tagok felett (bár a hvg cikke szerint Patai nem azt mondta, hogy az MNB-nek nincs erre felhatalmazása, hanem azt, hogy az integrációs szervezet ugyanolyan jogkörökkel rendelkezik, mint az MNB, ez pedig instabillá teszi a helyzetet). Az Integrációs Szervezet hatáskörei nem érintik a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó MNB jogköreit.
Csak úgy ontják a pénzt?
Cáfolják azt is, hogy a Takarékbank verseny nélkül jutna előnyökhöz az integráción belül: a hatályos jogszabály alapján a takarékszövetkezetek kötelesek a központi banknál tartani szabad pénzeszközeiket, mivel éppen ezzel biztosítja a takarékszövetkezeti rendszer egységes és prudens működésének a központi bank általi ellenőrzését.
Az sem felel meg a takarékok szerint a valóságnak, hogy az integráción kívüli bankok álltak helyt takarékokért, amikor beütött a krach. Mint írják, 2014-et megelőzően valóban több takarékszövetkezet felszámolásra került, de valamennyi takarékszövetkezet azelőtt sodródott felszámolásba, hogy belépett volna az integrációba vagy a garanciaközösségbe - írták.
Az ügy bizonyára nem marad annyiban, mivel Magyar Takarékszövetkezeti Bank és az SZHISZ kezdeményezték a Bankszövetség elnökénél a helyzet tisztázását, illetve tájékoztatást kértek a levél megszületésének körülményeiről.
Megjelent az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése, amely szerint idén 0,8, jövőre pedig 2,5 százalékkal nőhet a magyar bruttó nemzeti össztermék (GDP). 
