A jogszabályok szerint a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfeleknek 2011. december 30-ig volt lehetőségük a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentésüket benyújtani bankjukhoz.
A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés egyik feltétele, hogy a végtörlesztésnek a fenti igénybejelentés napját követő 60. napig meg kell történnie. 2011. december 29-én azonban hatályba lépett az jogszabály, amely szerint az ügyfeleknek a devizahitelt folyósító bank részére 2012. január 30-ig a végtörlesztéshez szükséges forintösszeget maradéktalanul át kell utalniuk, vagy a végtörlesztéshez szükséges forintösszegre, illetőleg annak az átutalással nem fedezett hányadára vonatkozó, a végtörlesztéshez hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított, feltétlen és visszavonhatatlan folyósítási kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolniuk kell a végtörlesztéshez szükséges fedezetet.
Ha az igénybejelentéstől számított 60 napos határidő 2012. január 30. előtt jár le, a végtörlesztést legkésőbb a 60. napon kell teljesíteni.
Az OTP Bank közleményben hívja fel ügyfelei figyelmét arra, hogy amennyiben 2012. január 30-ig nem tudják maradéktalanul átutalni a rögzített árfolyamon történő végtörlesztéshez szükséges forintösszeget, vagy nem tudják igazolni a rögzített árfolyamon történő végtörlesztéshez szükséges forrás meglétét, akkor a jogszabály értelmében nem lesznek jogosultak a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésre.
A kormány naptára is pörög
A január 30-i határidő szorítja a kormányt is: a kabinet még tavaly év végén tett ígéretet, hogy kamattámogatott forinthitellel segíti meg a közszféra dolgozóit, akik nem kaphattak adókedvezménnyel egybekötött munkáltatói kölcsönt. A határidőig már csak 8 munkanap van hátra, ami szűkösnek tűnik bármiféle eredményes ügyintézéshez, még ha a kormányszóvivő kedden azt is nyilatkozta, hogy a héten megszületik a döntés az ügyben. Egy korábban kiszivárgott tervezet szerint egy 2 százalékpontos kamattámogatásról születhet rendelet - ez azonban épp az idő szűkössége miatt számos kérdést vet fel.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
