Az MTI által megkérdezett bankok válaszai alapján az Erste Bank arra számít, hogy az ügyfelek több mint fele vesz majd részt a programban. Nincs ügyfélroham, de a fiókokban és a call centerben is megnőtt az érdeklődők száma. Bár még nincs pontos statisztika, de eddig körülbelül 2.000-en érdeklődtek és valamivel több mint 50-en adtak be kérelmet.
A Raiffeisen is arról számolt be, hogy folyamatos, de nem kiugróan erős az érdeklődés, minden ügyfélszolgálati csatornán. Nemcsak a közalkalmazottak, hanem a programra még nem jogosultak is érdeklődnek már. A kérelmek befogadása folyamatos, ám a szükséges dokumentumok beszerzése időigényes, és mivel a program nemrég indult, tömeges igénylés még nem volt. A banknál várhatóan a következő napokban kötik meg az első szerződéseket.
A CIB Banknál egyelőre csekély mértékű érdeklődést tapasztaltak. Az ügyfelek összességében tájékozottak a konstrukció feltételeiről, különösen igaz ez a közszférában dolgozókra, akik először élhetnek a lehetőséggel. Az ügyfelek többsége elsődlegesen az ügyintézés menetéről, valamint a törlesztőrészlet változásának mértékéről kért információt az elmúlt időszakban. A továbbiakban fokozatosan növekvő érdeklődést vár a bank, mivel a konstrukció szerint, minél előbb adja be az ügyfél igényét, annál előbb számíthat törlesztőrészlete csökkenésére.
A CIB24 telefonos ügyfélszolgálaton több mint 300-an, a fiókokban pedig mintegy ezren kértek tájékoztatást az árfolyamgátról és a bank ehhez kapcsolódó hitelermékéről. A bank már több mint 30 kérelmet befogadott, amelyek kedvező elbírálása esetén elindulhat a szerződéskötés. Az elbíráláshoz és a szerződéskötéshez szükséges a beadott dokumentációk ellenőrzése és a módosított szerződés előkészítése, majd az új hitel-konstrukció technikai beállítása.
Az OTP Banknál sem volt eddig fennakadás, az összes betérő ügyfél kapott tájékoztatást, illetve zavartalanul folyt a kérelmek befogadása is. A jövőben is kiegyenlített forgalomra számít az OTP, ahol összesen körülbelül 130 ezer deviza alapú ingatlanhiteles ügyfél felel meg a gyűjtőszámlahitel feltételeinek.
Április 1-jétől a deviza alapú lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező közszférában dolgozók, június 1-jétől a deviza alapú lakáscélú hitellel rendelkező, nem a közszférában dolgozó ügyfelek, szeptember 1-jétől pedig a deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező, nem a közszférában dolgozó ügyfelek igényelhetik az konstrukciót.
Az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik, ha a kontraktust tavaly december 15-e előtt kötötték.
Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését.
A bankok svájci franknál 180 forintos, az eurónál 250 forintos, a japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt.
A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint.
Ki a legény a gáton? Egyelőre nem tolonganak az devizahitelesek
Bár nőtt az érdeklődés az árfolyamgát iránt, egyelőre nincs ügyfélroham a bankokban; pénzintézetenként 20-50 igényt már befogadtak, és van ahol szerződést is kötöttek.
A botrány folytatódik.
