Közel 200 milliárd forintos emelkedést követően 1777 milliárd forint díjbevételt értek el a MABISZ-hoz tartozó biztosítók 2024-ben. Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt: a díjbevétel-emelkedést örvendetesnek tartja, még ha annak mértéke egyelőre nem is kompenzálta az elmúlt évek inflációját.
A MABISZ tagbiztosítói által kezelt szerződések száma folyamatosan emelkedik az elmúlt években, jelenleg megközelíti a 14 milliót. A forgalomba helyezett gépjárművek számának növekedése a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások számának emelkedését hozza. A Casco-biztosítások száma viszont csökken: növekszik a hazai autók átlagéletkora, emellett jelentős adó terheli ezt a biztosítástípust, ami rontja a versenyképes ár esélyét. Szépen növekszik viszont a nyugdíjbiztosítások és az egyéb felelősségbiztosítások száma is – ez utóbbi hátterében az áll, hogy kötelezővé tették az építőipari vállalkozások számára a kivitelezői felelősségbiztosítások megkötését.
Már több mint 523 ezer magyarnak van nyugdíjbiztosítása, ebből 184 milliárd forintos bevételt szereztek a biztosítók. Mivel a nyugdíjcélú megtakarítások esetében az adókedvezmény az egyik vonzerő, a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessé válása esetén érdemes lesz a kormánynak valami más ösztönzőt kitalálnia ehelyett, hogy ez a réteg se essen ki a nyugdíjcélú megtakarítások köréből.
A MABISZ értékelése szerint dinamikus a díjbevétel-növekedés mind az életbiztosításoknál, mind a nem-élet típusú biztosításoknál is – két számjegyű növekedésről adott jelentést a szövetség.
Ami a kárráfordításokat illeti: a nem-élet típusú biztosításoknál kiugróan magas, 16 százalékot meghaladó volt a növekedés egy év alatt, és elérte a 440 milliárd forintot. Ennek hátterében az emelkedő szerződésszám mellett első sorban a kárinfláció áll – ugyanazért a kárért most jóval többet kell kifizetni. Az életbiztosításoknál 4 százalék alatti mértékben emelkedett a kifizetések mértéke egy év alatt, 454 milliárd forintra. Összességében 9,6 százalékkal emelkedett a kárkifizetések mértéke 2023-hoz képest.
Díjbevétel alapján csoportszinten a legnagyobb piaci szereplő Magyarországon a VIG 18,9 százalékos részesedéssel (az Alfa és a Union biztosító is hozzá tartozik), a második helyen piaci részesedés alapján a Generali csoport áll 16,3 százalékkal, a harmadik legnagyobb szereplő pedig az Allianz.
2025-ben a biztosítótársaságok a MABISZ javaslata alapján a bankszektorhoz hasonló, de arányaiban nagyobb leírás szerint csökkenthetik a fizetendő extraprofit-adót az állampapír-állományok növelése alapján – ez jó hír a szektornak, bár a korábbi évekhez hasonlóan 2025-re is az extraprofit-adó eltörlését ígérték, amire végül nem került sor. Az elnök jelezte: növekszik a külföldi szolgáltatók által nyújtott határon átnyúló szolgáltatások szerepe, az így kötött szerződések kikerülnek a hazai biztosítói piacról. Adót a külföldi szereplőknek is kell fizetniük, de induló tevékenység esetén alacsonyabb sávba fognak tartozni díjbevételük alapján. A díjbevétel több mint 13 százalékát vitte el az adóteher teher a biztosítóktól; ez a fejlesztésektől is elveszi a forrást, a MABISZ reméli, hogy 2026-ban
A lakásbiztosítási szerződések darabszáma gyakorlatilag nem változott 2024 során, viszont a márciusi lakásbiztosítási kampány (amikor a szerződés fordulónapjától függetlenül lehet kedvezőbbre váltani a lakásbiztosítást) megmozgatta a piacot. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) darabszáma nagyot nőtt, több mint 90 ezer van ilyenből, a teljes állomány 2,7 százalékát tette ki év végén. Erdős Mihály felhívta a figyelmet: a márciusi kampány idén is jó alkalom arra, hogy átnézzék és kedvezőbbre váltsák szerződésüket azok, akiknek van biztosításuk – de az aktualizálásra is érdemes sort keríteni: napelem-beruházás, hőszivattyú-telepítés, bármilyen értéknövelő beruházás vagy épp az ingatlanpiaci áremelkedés miatt is fontos lehet a szerződések értékét a valódi ingatlanértékhez igazítani. Akinek pedig még nincs otthonbiztosítása, annak mindenképp érdemes átnézni az elérhető lehetőségeket.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
