Kezdhetik elölről – sommázható a Budapest Bank (BB) eladásának történetének újabb fejleménye. Eszerint ugyanis a felek hátuk mögött hagyják a „tükörbank” koncepciót, azaz a magyar állam a közeljövőben ténylegesen a BB-t veszi meg és nem azt a társaságot, amelybe a bank összes eszközét állomány-átruházással átrakják.

A Privátbankár.hu információi szerint a fő ok az, hogy változott a tulajdonos, a General Electric (GE) álláspontja: a világ egyik legnagyobb társasága immár globálisan akar megválni a pénzügyi leánycégétől, a GE Capitaltól és annak leányvállalataitól. A stratégiai változást április 10-én jelentették be, a héten pedig sor került az első, új szellemben létrejött üzletre is: a GE Capital koronaékszerének tartott és 16 milliárd dolláros eszközértékkel rendelkező magántőke hitelezési üzletágat a hírek szerint a legnagyobb kanadai nyugdíjalap veheti  majd meg.…

Ezért kellett (volna) a tükörbank

Miután az új cél az érdekeltség gyors értékesítése, a GE annak ellenére nem tőrödik az adóoptimalizálással, hogy vélhetően jobban járna az ügylettel, ám a folyamat lezárása alaposan lelassulna. Ismeretes: az amerikai bank magyar érdekeltségének eladásához azért kellett létrehozni a „tükörbankot”, a 2015. január 16-án bejegyzett CDM Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt.-t mert az – ellenben a magyar BB-vel – a GE európai cégének birtokában lett volna. Ha pedig az európai érdekeltség az eladó, akkor mentesül azon adó alól, amelyet az amerikai kormányzat a külhoni érdekeltségek értékesítése után szed be vállalataitól. Bár Barack Obama elnök épp év elején már jelezte, hogy a GE-hez hasonló adóoptimalizáló lépések ellen is fel kíván lépni, ez egyelőre nem jelent meg a szabályozásban, épp ezért történt volna két lépésben a BB eladása a magyar kormánynak. Az első körben a BB állományát átrakták volna a GE Europe által létrehozott tükörbankba, majd azt vette volna meg a magyar állam. (A kormánynak el kellett fogadnia ezt a megoldást, hiszen annak ellenér, hogy eladja bankját, a GE továbbra is az egyik legnagyobb hazai beruházó és foglalkoztató cég marad, amellyel nem túl sok értelme lenne összeveszni.)

Bejegyzési gondok

Híreink szerint ugyanakkor egyéb, nem várt akadályok is gördültek a tükörbankos koncepció megvalósítása elé. Egyes hírek szerint például gondot okozott, hogy a nem teljesítő hitelek esetében ahhoz, hogy a követelés a kiürített BB-től a tükörbankhoz kerüljön, mindenképp szükség lett volna az adós beleegyezésére. Márpedig ilyen engedély beszerzése meglehetősen kétséges egy olyan adóstól, akivel szemben eljár a bank. Persze, nem kell ilyen szintig elmenni, elég csak abba belegondolni, hogy a bank összes jelzálog-bejegyzését módosítani kellett volna a Földhivatalnál.

Gyorsabb ügylet lesz

A mostani helyzetben tehát az állam a Budapest Bankot vásárolja majd meg, nem kell megvárni az új bank felügyeleti engedélyének beérkezését, nem kell szerződések tömegeit átírni, stb. Mindez azt jelenti, hogy több hónapos helybenjárás után, viszonylag gyorsan lezárható az ügylet. Arra ennek ellenére kevés esély van, hogy sikerülne tartani a tavaly év végi bejelentéskor előzetesen meghatározott június végi határidőt, de arra azért nem árt emlékeztetni, hogy Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a tranzakció 1-2 hónapon belül lebonyolódhat. Meglehet, ő már tudta, hogy az amerikai tervek változásával felgyorsítható a folyamat.