Megszavazták: így zárolható a brókerek vagyona

Törvényt módosított kedden a parlament, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.

A kormánypártok múlt héten benyújtott, a vagyonok zárolására vonatkozó javaslatát - amelynek előterjesztői között volt a két frakcióvezető, a fideszes Rogán Antal és a KDNP-s Harrach Péter - a mihamarabbi elfogadásért házszabálytól eltéréssel tárgyalta a Ház. A keddi szavazáson 157 képviselő támogatta, 12 ellenezte a büntetőeljárási, valamint a bírósági végrehajtási törvény módosítását.

Az előterjesztők indoklásukban hangsúlyozták: a zárolt vagyont a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. A vagyonzárolás szempontjából azok a tranzakciók is vizsgálhatók, amelyek a büntetőeljárást megelőző egy évben történtek.

50 millió felett

A törvény alapján ügyészi kezdeményezésre a bírósági elrendelheti azon pénzügyi tevékenységet végző szervezetek vagyonának zárolását, amelyeknél valószínűsíthető, hogy tevékenységi körükben 50 millió forintot meghaladó értékre elkövetett vagy 50 millió forintot meghaladó kárt, vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt - vagyon elleni, vagy csődbűncselekményt, vagy tartozásfedezet-elvonást - követtek el.

Emellett bármely olyan szervezet vagyona is zárolható, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely előnyt szerzett a bűncselekmény elkövetéséből.

Mikor zárolhatnak? 

A zár alá vétel vonatkozhat a kapcsolt vállalkozásokra is, továbbá az említett szervezetekben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkezőkre, a szervezet vezető tisztségviselőire, képviseletre feljogosított tagjaira, képviseletre feljogosított alkalmazottaira, a szervezet nevében eljárókra, tisztségviselőire, cégvezetőire, felügyelőbizottsági tagjaira, ezek megbízottjaira, valamint a szervezet könyvvizsgálóira. A személyes vagyonnál akkor is elrendelhető a zárolás, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdése után megszűnt.

Zár alá vétel rendelhető el arra a vagyonelemre is, amelyet valószínűsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulása után feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen vagy közeli hozzátartozó javára ruháztak át.

A törvényalkotási bizottság hétfői ülésén beiktattak a törvénybe egy olyan szigorító passzust, amely szerint zárolható az a vagyonelem is, amelyet a zár alá vehető vagyon terhére a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulása előtti egy évben szereztek vagy amely e vagyonelem helyébe lépett. A mostani törvénymódosítás alapján zárolt vagyon megőrzéséről zárgondnoknak kell gondoskodnia.