Brüsszel erősebb lesz
Az SRM-ben a tagállamok átruháznak Brüsszelre újabb jogokat, amelyekkel az meg tudja akadályozni, hogy a felelőtlenül hitelező bankok ártsanak az egész gazdaságnak. Minden tagállamnak először kötelező lesz felállítani egy bankszanálási alapot, majd ezeket tíz év után egyetlen közös alapban egyesítik az eurózónában és a mechanizmushoz csatlakozó országokban.
Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank a közvetlen ellenőrzése alatt tartja az eurózóna 130 legnagyobb bankját, amelyek az övezet banki összvagyonának 85 százalékát kezelik. Németország kérésének megfelelően az EKB a nemzeti hatóságokon keresztül felügyelni fogja a többi 6000 bankot is.
Elegük van a bankmentésből
Michel Barnier, az unió pénzpiacokért felelős biztosa közölte: forradalmi változások következnek az európai bankrendszerben, hogy ne az adófizetőknek kelljen állniuk a bankválságok árát, és hogy vége legyen a hatalmas bankmentőcsomagok korának. Az új rendszer pénzügyi stabilitást teremt, hogy a bankok ismét a valódi gazdaságnak tudjanak hitelezni, és elősegítsék a növekedést és a munkahelyteremtést - mondta Barnier.
Ki zárhat be egy bankot?
Az egyik legnagyobb vitás kérdés az volt - Németország és Franciaország között -, hogy végül ki dönti el, be kell-e zárni egy bizonyos bankot, és hogy ennek a költségét ki fogja fedezni. Most úgy tűnik, hogy a német álláspont győzedelmeskedett: a bankbezárás felelőssége a nemzeti kormányoké. Párizs azt szerette volna, ha az Európai Bizottság mondja ki a végső szót.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
