Egyre inkább úgy látszik, hogy a lakossági piacon 4-6 nagybank elég a szolgáltatások biztosításához - mondta Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára.
A hitelintézeti termékek és szolgáltatások fejlesztésében ma már az elektronikus termékekre helyezik a legnagyobb hangsúlyt a bankok, a digitalizációnak meghatározó a szerepe a szektor további konszolidációjában, fejlődésében.
Így ma már a fiókbezárás nem a visszavonulást, hanem az alkalmazkodást jelenti az ügyfélkör változó igényeihez - tette hozzá a főtitkár. Megjegyezte: az e-termékek kifejlesztése és bevezetése költséges, azonban az üzemeltetésük takarékos, a termékárazásokban pedig régóta elvált a papír és az e- termékek árazása, ami a jövőben is folytatódik.
Ahhoz azonban, hogy a fogyasztók egyre kiterjedtebben érezhessék az elektronikus fejlődés előnyeit, megfelelő jogszabályi háttérre is szükség van. A jogalkotók szempontjából ezt tekintem a következő évek legnagyobb kihívásának, hiszen egy gyorsan fejlődő és innovatív technológiát kell a tendenciákat, trendeket jól felmérve jogszabályi keretek között tartani – mondta el.
A fejlett országokban a válság éveiben a nagybankokkal kapcsolatban a "too big to fail" (túl nagy, hogy tönkremenjen) elv határozta meg a gazdaságpolitikai megközelítések többségét. Ennek folytatásaként és veszélyeinek elkerülése érdekében ma a szabályozás a bankok tevékenységéhez mind nagyobb tőkeszükségletet ír elő. A kisebb pénzintézetek ma a "too small to survive" (túl kicsi a túléléshez) kihívással szembesülnek, ez a folyamat több fúziót is magával hozhat.
A hazai bankpiacon is további konszolidációt vár Kovács Levente. Az egyre szigorodó tőkekövetelmények hatására az itteni hitelintézetek anyabankjainak esetleges fúziója kihat majd a hazai piacra is, ahol emiatt összeolvadások várhatóak.
Az 50 százaléknál nagyobb arányban hazai tulajdonú bankrendszer már megvalósult, és felidézte, hogy ehhez hozzájárult a Budapest Bank teljes, valamint az Erste részleges megvásárlása, és a magyar tulajdonú kisbankok megerősödése.
Mire lenne szükség?
Hangsúlyozta, vállalati területen a banki paletta bővülése és nemzetközi szélesedése eredményezhetné az ország tőkevonzó képességének javulását. A szövetség tapasztalatai szerint azokból az országokból érkezett a legtöbb működőtőke Magyarországra, amelyek olyan bankokkal rendelkeznek, amelyek az ország vállalati piacán erős pozíciókkal bírnak.
Ilyenek különösen a német, az osztrák és az olasz bankok, illetve az amerikai hitelintézetek. Összesen 13 különböző országból van jelen bank Magyarországon, ezen országok adják a működőtőke-beáramlás 85 százalékát.
Példaként említette, hogy nincsenek Magyarországon angol, spanyol, svájci vagy török, illetve arab bankok sem. Az arab bankok eddigi távolmaradása azért is érdemel figyelmet, mivel az arab pénzügyi szabályok nagyban különböznek az európai bankolástól. Így nem véletlen, hogy a jó diplomáciai kapcsolatok ellenére az arab országokból érkező működőtőke és egyéb tőkebefektetések alacsony szinten vannak.
A főtitkár ugyanakkor pozitív fejleményként szólt a Bank of China fióktelep megjelenéséről, amit a magyar gazdaság iránti bizalom erősödésével minden bizonnyal továbbiak követnek majd.
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfőn estére reggelhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
