|
| Az átláthatóság hiánya a korrupció melegágya. |
A társaságiadó-törvénynek 2007 júliusa óta része a nyereségminimumra vonatkozó előírás. Az adózók egy része úgy tekint a szabályra, mint egy kötelezően alkalmazandó előírásra, vagyis ha az adózás előtti eredmény, vagy adóalap közül a magasabb érték nem éri el a nyereségminimumot, akkor a beszámoló elkészítésekor automatikusan a nyereségminimumot tekintik adóalapnak – áll a MAZARS legújabb összefoglalójában. Ez a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat szakértői szerint nem minden esetben célszerű, hiszen mindenképpen többletbefizetést eredményez.
„A nyereségminimum összegét valóban minden esetben meg kell határozni, hiszen csak így lehet eldönteni, hogy figyelembe kell-e venni azt. Azt azonban sokan elfelejtik, hogy a szabályozás az adózó választására bízza, hogy a nyereségminimum szerint adózik, vagy pedig adóbevallásában - az Art. 91/A. §-a szerinti kiegészítő nyilatkozattal élve - az eredetileg meghatározott, alacsonyabb adóalapot veszi figyelembe” – mutatott rá Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.
A 2014-es év végéig hatályos rendelkezések szerint a minimum-adóalap meghatározásakor az összes bevételt csökkentette az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke, és az így számított (illetve egyes további speciális módosító tételekkel növelt vagy csökkentett) összegének 2 százalékát kellett nyereség-minimumnak tekinteni.
A 2015-től érvényes új szabályok értelmében azonban megszűnt a fenti csökkentő tételek alkalmazhatósága, vagyis a minimum adóalap gyakorlatilag (eltekintve a speciális módosító tételektől) az összes bevétel 2 százaléka lett.
„Az új számítási mód a kereskedők számára jelentősen magasabb minimum-adóalapot jelent, így a szabály alkalmazásának dilemmája lényegesen szélesebb kört érinthet, mint a korábbi években” – mutatott rá Szmicsek Sándor.
Nyilatkozat, avagy felhívás keringőre?
A MAZARS összefoglalója kiemeli, hogy a minimumadó választása és befizetése helyett inkább a tényleges adóalap alapján adózó, és emiatt nyilatkozattételre kötelezett cégek kiegészítő nyomtatványának adatait az adóhatóság feldolgozza, és kockázatelemző szoftver segítségével választja ki azokat, akinknél feltételezhető, hogy vállalkozói bevételüket eltitkolták vagy szabálytalanul számolták el költségeiket.
A kiválasztottak ellenőrzése során a bizonyítási kötelezettség az adózóra hárul, azaz a NAV által kifogásolt gazdasági események valódiságát, továbbá azt, hogy a költségek, ráfordítások a vállalkozás érdekében merültek fel a vizsgált cégnek kell bizonyítania. Ha ez nem sikerül, akkor az adóalapot és az adót is becsléssel állapítja meg az adóhatóság.
A MAZARS szerint a minimumadó szabályának 2007-es bevezetése után az ellenőrzésre való kiválasztás valóban nagy eséllyel, szinte automatikusan bekövetkezett azoknál, akik a nyilatkozattételt választották. Az elmúlt években azonban ezen a téren is változni látszik az adóhatóság gyakorlata.
„Az ügyfélkörünkben azt tapasztaljuk, hogy az automatikus adóhatósági ellenőrzés gyakorlata megkopni látszik. Vélhetően egyrészt a NAV kiválasztási módszerei finomodtak, másrészt a gazdasági megtorpanás miatt folyamatosan bővült az érintettek köre, amelyek automatikus kivizsgálását nem bírta erőforrással az adóhatóság. Ráadásul a tavalyi törvényváltozás idén még több céget érint a szabályozás” – foglalta össze Szmicsek Sándor.
Semmire sem garancia!
Aki a minimumjövedelem alapján fizet, az elkerüli az automatikus kiválasztást, és az esetlegesen következő NAV-vizsgálat kényelmetlenségeit. A MAZARS adópartnere szerint ugyanakkor tévhit az, hogy a NAV az érintett adóévet egyáltalán nem vizsgálja. Ha a társaság adóalapja vagy adózás előtti eredménye közül egyik sem éri el a minimum-adóalapot, az utóbbi szerinti, magasabb összegű adófizetés sem jelent semmiféle garanciát arra, hogy a céget elkerülik a NAV revizorai.
„A társasági adót bevallások utólagos ellenőrzése során vagy akár átfogó ellenőrzés keretében is vizsgálhatja az adóhatóság. Zárójelben jegyezném meg, hogy akár még gyanús is lehet a későbbiekben, hogy valaki inkább minimumadót fizetett csak elkerülje a NAV látogatását ” – emelte ki Szmicsek Sándor.
A MAZARS arra is felhívja a figyelmet, hogy a tavaly megváltozott számítási szabályok miatt azok, akik korábban a minimum jövedelem alapján adóztak, a most benyújtandó bevalláskor szembesülhetnek azzal, hogy társasági adójuk jelentős mértékben megnövekedett. Ez automatikusan 20 százalékos bírságot is jelenthet a decemberi feltöltésből hiányzó összegre számítva, pusztán amiatt, ha az új szabállyal a feltöltés időpontjában még nem számoltak, és a szabályváltozás ellenére is nyereségminimum szerint adóznak.
„Ezért, ha a nyereségminimum szerinti adófizetés jelentős többletköltséget jelent a cégnek, érdemes alaposan elgondolkodni és jól felkészülve a nyilatkozattétel lehetőségét választani. A fentiek fényében ugyanis nincs jó válasz arra kérdésre, hogy valaki miért fizetne automatikusan több adót?” – állítja Szmicsek Sándor.
A nyilatkozattétel miatt esetlegesen bekövetkező NAV vizsgálatra egy belső átvilágítással fel lehet készülni: ha házon belüli vagy külsős szakértők időben felderítik a lehetséges eltéréséket, hiányosságokat, önellenőrzéssel, illetve a megfelelő dokumentumok pótlásával ezek bírságmentesen rendezhetők.
Átlagosan hat nagybank van egy európai országban, a hét nem olyan sok – írja elemzésében az Mfor.hu. 
