Az eurót nemzeti valutaként bevezető országok gyakorlata alapján a Horvát Nemzeti Bank (HNB) arra számít, hogy az erre meghatározott időszakban 1,1 milliárd darab forgalomban lévő fémpénzt és 500 millió bankjegyet váltanak be az állampolgárok.
A kuna érmék összesített tömege 124 zágrábi villamosénak felel meg, azaz 5600 tonnát tesz ki, míg a bankjegyek, ha egymásra tennék őket, ötven kilométer magas oszlopot képeznének, ami hatszor magasabb, mint a Mount Everest.
A fémpénzekből eddig 2600 tonna érkezett be, és a horvát hadsereg egy erre a célra kialakított raktárában halmozta fel őket, ott tárolják majd 54 hónapig. Utána összezúzzák és az építőiparban használják fel, mint másodlagos nyersanyagot.
A bankjegyeket a HNB széfjében őrzik, a megsemmisítés pedig szigorú biztonsági feltételek mellett folyamatosan zajlik. Az összevágott bankjegyeket papír- és kartonhulladékkal keverik és bálázzák, majd eladják olyan cégeknek, amelyek a papírgyártásban alapanyagként újra felhasználják.
A bankok és más pénzintézetek 2023 végéig a már előre meghatározott árfolyamon díjmentesen váltják a kunát, ezt követően már csak a jegybankban lehet becserélni. A bankjegyek korlátlan ideig beválthatók, de a fémpénz csak a következő három évben.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba.
Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport tavaly június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet 20. tagjává válhatott. A tagországok pénzügyminiszereinek tanácsa (Ecofin) az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozta meg.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
