A Raiffeisen Bank Zrt. magyar állam ellen indított forinthitel-szerződésekkel kapcsolatos perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla március 18-ra halasztotta a határozat kihirdetését.
Az ítélőtábla egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi 38-as törvény alkotmányellenessége miatt.
A Raiffeisen Bank fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte és azt, hogy a bíróság állapítsa meg: a forintalapú fogyasztói, illetve a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződéseiben alkalmazott szerződéses kikötések tisztességesek és ezért érvényesek. Közölte azt is, amennyiben az ítélet felülbírálásra alkalmatlan, annak hatályon kívüli helyezését követően a per újratárgyalását indítványozza a felperes.
Az alperes magyar állam képviselője az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, amely szerint a bank általános szerződéses feltételei tisztességtelenek.
A lízingcég ügyében sincs döntés
A Raiffeisen Lízing Zrt. perében a határozat kihirdetését szintén március 18-ra halasztotta a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélőtábla itt is elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint az AB-hoz forduljon a 2014. évi 38-as törvény alkotmányellenessége miatt.
A hitelintézet fellebbezésében, a Raiffeisen Bankhoz hasonlóan az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte és azt, hogy a bíróság állapítsa meg: a forintalapú fogyasztói, illetve a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződéseiben alkalmazott szerződéses kikötések tisztességesek és ezért érvényesek. Közölte azt is, amennyiben az ítélet felülbírálásra alkalmatlan, annak hatályon kívüli helyezését követően a per újratárgyalását indítványozza a felperes.
Az alperes magyar állam képviselője az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, amely szerint a bank általános szerződéses feltételei tisztességtelenek.
Az Erste ügye
Az Erste Bank Hungary Zrt. magyar állam ellen indított perét március 19-re halasztotta a bíróság.
Az ítélőtábla elutasította a felperes hitelintézet arra vonatkozó kérelmét, hogy a bíróság kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál és forduljon az Alkotmánybírósághoz, továbbá elutasította a per felfüggesztésére irányuló kezdeményezését is.
Az Erste keresetében a tételesen meghatározott forintalapú fogyasztói kölcsönszerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességességének a megállapítását kérte.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
