|
| Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese |
A tények azt mutatják, a gazdasági fejlettséggel (az egy főre jutó GDP-vel) arányos a bankszektor mérlegfőösszege az egyes országokban – ez alapján a növekedni tervező gazdaságpolitikának nem lehet célja a bankszektor gyengítése - mondta a Joint Venture Szövetség budapesti konferenciáján Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese. Érdemi növekedést hitelezés nélkül sehol sem sikerült elérni, a magánszektor GDP arányos nettó hitelfelvétele és a GDP növekedése között is erős az összefüggés. Természetesen ez nem korlátlan: a hitelezés túlzott felpörgése, a hitelbuborék kialakulása makrogazdasági összeomláshoz, a bankszektor súlyos válságához vezethet. Ezért a jegybankoknak, a bankfelügyeleteknek szorosan figyelniük kell a folyamatokat.
|
| Wolf László a Privátbankár Növekedés 2013 konferenciáján is előad. A részletes programot és az előadók listáját itt találja >>> |
„Jó időkben” 100 milliárd forint új lakáshitelt folyósított havonta a magyar bankszektor – ma havi 20 milliárd körüli ez az összeg. Amellett, hogy a hitelek eltúlzott beáramlása a gazdaságba veszélyes folyamat, a szűkös hitelezés komoly növekedési kockázatot jelent.
Nem minden vállalat akar hitelt - és nem minden bank tud adni
| A jegybank Növekedési Hitelprogramja alapvetően jó program, azonban több időre lett volna szükség a bankok és ügyfelek számára is. Az OTP becslése szerint 300-350 milliárd forint ment új hitelekre – ennek egy része már folyamatban lévő hitelügyletet váltott ki, összességében tehát 150-200 milliárd forint érkezhetett új hitelek formájában a vállalatokhoz, ami nem rossz arány – mondta Wolf László. |
2008 után a vállalatok jövedelemtermelő képessége nagyot zuhant, lefeleződött – ezzel párhuzamosan a hitelfelvevő képesség is nagyot zuhant, magyarán a hitel iránti kereslet is nagy mértékben visszaesett. A hazai magánszektor nettó hitelfelvétele régiós összevetésben is igen alacsony.
Van néhány jól működő, tőkeerős bank, és van 4-5 bank, amely jelentős tőkepótlásra szorult – a hitelezést tehát gátolja egyes bankok tőkeszegénysége is. Mellesleg a több ezer milliárdos tőkepótlást a külföldi tulajdonosok hajtották végre a bankokban, nem a költségvetést terhelték, mint más országokban - mondta Wolf László.
Ha újabb terhet varrnak a bankok nyakába, azt megérzi a GDP
A régiótól várt gazdasági növekedés nem változott 2010 óta, míg a magyar gazdaságra vonatkozó várakozások jelentősen romlottak az időszakban. Ennek valódi oka a tőkevonzó képesség érdemi romlása, a kiszámíthatósággal és a jogbiztonsággal is egyre több problémája akad a külföldi befektetőknek.
A gazdaság általában együtt nő a bankszektorral, a bankok szeretnének hitelezni és nyereséget elérni. A beruházások növekedésének alapvetően gátja a gyenge belső piac, a cégek gyenge tőkeakkumuláló képessége, és a bankok egy részének tőkeproblémái. Egy újabb, a bankszektorra kirótt teher a szektor fejlődést jelentősen korlátozná, ami a GDP növekedésére is negatívan hathat.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
