Ez a legnagyobb baj Magyarországgal - mégis van remény?

Nem az adósságcsökkentéssel van baj

Az elmúlt évek magyarországi gazdasági történései az adósságcsökkentésről szóltak – ahogy ez számos más országban is történt. A problémának azonban nincs egy egységes tankönyvi megoldása – ennek köszönhető, hogy sokféle megoldás született a különböző országokban.

Néhány éve mindenki Görögország sorsától féltette az országot, most úgy látjuk, az adósság nem feltétlenül a legnagyobb probléma – mondta Chris Mattheisen a Joint Venture Szövetség budapesti konferenciáján. A magyar GDP-arányos 80 százalékos eladósodottság nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem rossz; az elmúlt 2-3 évben hatásosak voltak az adósság csökkentése érdekében végrehajtott intézkedések (bár lehet vitatni magukat az intézkedéseket). A gond a képletben nem az adóssággal, hanem a GDP-vel van.

Nem bízhatjuk magunkat a külföldiekre - hová tűnt a bizalom?

A tartós növekedéshez szükség van az exportra, de a belső fogyasztás és a beruházások megléte is fontos. E két tényezőhöz viszont elengedhetetlen a kedvező befektetési környezet és a bizalom – és ez nem csak a külföldi, hanem a hazai szereplőkre is vonatkozik. Ahhoz, hogy a belföldi szereplők fogyasztani kezdjenek, a vállalatok beruházásokat hajtsanak végbe, szükséges hogy a szereplők bízzanak a jövőben – mondta a Magyar Telekom vezérigazgatója.

Ehhez kiszámíthatóság, versenyképes adórendszer, üzleti kultúra, jó minőségű jogalkotás, vállalkozói szellem, innováció és tudás, korszerű infrastruktúra szükséges.

A témával részletesebben a Privátbankár konferenciáján foglalkozunk. A részletes programot és az előadók listáját itt találja >>>

Tudósítónk jelenti

- Nem minden vállalat akar hitelt - és nem minden bank tud adni (Wolf László - OTP) - Így maradt le Magyarország a versenytársaitól (Surányi György)

Ehhez képest mi van itthon? A World Economic Forum globális versenyképességi rangsorában Magyarország tavaly az egy évvel korábbi 48. helyről a 60. helyre csúszott vissza. A leggyengébb helyezéseket (100. hely után) épp az állam működésével kapcsolatos tényezőknél érte el Magyarország. (A mai, legfrissebb lista pedig arról árulkodik: tovább csúsztunk vissza, már csak a 63. helyen áll Magyarország - részletek >>)

A német befektetők a magyarországi helyzettel kapcsolatban szintén a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát, a politikai stabilitást, az adóterhelést jelölték meg a legnagyobb gyengeségnek. Jó hír viszont, hogy alapvető dolgokban – mint például a munkaerő termelékenysége, elérhetősége – jó pontokat kapott Magyarország.

Üzleti kultúrában és tudásban sem állunk jól

Kiemelten fejlesztendő  még az üzleti kultúra, együttműködés és vállalkozói szellem területe; egy 2012-es felmérés szerint a 27 uniós tagállam között Magyarország a legutolsó helyen áll ebben a rangsorban.

Chris Mattheisen egy másik kutatás eredményével azt szemléltette: a tudás fejlesztésének hiánya alacsony foglalkoztatottságot eredményez. Azon országokban ugyanis, ahol az élethosszig tartó tanulásban való részvétel aránya alacsony, ott jól láthatóan a foglalkoztatottság szintje is alacsony.

Mégis van remény

A jó hír azonban, hogy ezek a tényezők azonban mind fejleszthetők. Sok a kihívás, de az állam és a gazdasági szereplők közti párbeszéd erősítése, a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika tartós növekedéshez vezethet – mondta a szakember.