Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke elmondta, hogy a bankrendszer végtörlesztésből eredő vesztesége január végén 143 milliárd forint volt, február végén azonban eléri a 210 milliárdot. Hozzátette, hogy a devizában számított lakossági hitelek törlesztését befolyásolja majd az árfolyamgát kibővítése várhatóan áprilistól, amelynek törvényi szabályozása február 16. és február vége között alakul ki.
A Magyar Nemzeti Bank egy korábbi elemzése szerint a végtörlesztésből eredő banki veszteség a korábban becsült 200 milliárd helyett eléri a 281 milliárd forintot. A jegybank számításai szerint a bankok számára a végtörlesztésen túl az árfolyamrögzítés jelent még veszteséget, melynek mértéke az első évben mintegy 41 milliárd forint, amely 2016-ig nagyjából 33 milliárd forintra csökken, így a végtörlesztésből és az árfolyamrögzítésből eredő veszteségek 325 milliárd forintot tesznek ki.
A magyar bankok tőkemegfelelési mutatójának 12 százalékos szintje igen jónak minősíthető - emelte ki az előadó, megjegyezve, hogy a bankok külső likviditása szűkül, ezért a jelenlegi hitel/betét arány 150 százalékos mértékét csökkenteni szükséges. Ennek ellenére az prognosztizálható, hogy a hitelpiacon lassú növekedés indul meg - tette hozzá.
Patai Mihály kiemelte, hogy átértékelődött a kockázat, elsősorban a hitelminősítők által mért úgynevezett szuverén kockázat kategóriája, így az "öt évvel ezelőtt még például főnyereménynek számító MÁV-hitel finanszírozása" ma már másképpen fest, csakúgy mint az önkormányzatok devizában történő hitelezése. A Bankszövetség elnöke azt is érzékeltette, hogy az EU-IMF hitel létrejötte létfontosságú Magyarország számára.
Már 7100-an jelentkeztek a programra, a nyertesek több mint fele megkapta a pénzt. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
