„Megjelent egy cikk a Bloombergen arról, hogy az EKB múlt heti váratlan kamatcsökkentése miatt az MNB még láthat teret a további monetáris lazításra, annak ellenére, hogy ezt korábban kizárták” – írtuk kedd este. Valószínűleg ez a hír, melynek forrása az MNB-nek feltett kérdésre adott válasz lehetett, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kedden az euró/forint keresztárfolyam újabb magasságokba, 317 forint fölé emelkedett, de szerdán az MTI egy ezt pontosító nyilatkozatot közölt.
Ebben már nem újabb „lazításról” – azaz kamatcsökkentésről – beszélnek, hanem a jelenlegi kamat tartásáról. Amiben igazából nincs újdonság. Bár ez a nyilatkozat is nyitva hagyja a kamatpolitika rendkívüli változtatásának lehetőségét.
A szerda délután kiadott MTI-jelentés szerint az EKB irányadó kamatának csökkentése és „pénzpumpálása” a gazdaságba támogatja a magyar jegybanki alapkamat hosszabb távú tartását – nyilatkozta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja.
„Az, hogy Matolcsy György jegybankelnök a legutóbbi, július végi kamatcsökkentést követően bejelentette, hogy a monetáris tanács tartós tartásra, vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi, 2,1 százalékon marad, nem azt jelenti, hogy ettől rendkívüli esetben ne térne el a testület. Az EKB mostani lépése azonban még nem éri el azt a szintet, amely beavatkozásra késztetné a monetáris tanácsot – szögezte le”.
Hozzátette, hogy az Európai Központi Bank döntése mérsékli a piaci, például az orosz-ukrán konfliktus miatti kockázatokat is. A középtávú inflációs cél teljesüléséhez a mostani kamatszint fennmaradása megfelelő szerinte, és ha nem érkezik erősebb jelzés, ez a szint maradhat 2015 végéig.
Az EKB szeptember 4-i kamatdöntő ülésen 0,05 százalékra csökkentette az irányadó kamatát 0,15 százalékról, lejjebb vitte a 0,1 százalékos negatív betéti kamatát is, amely így mínusz 0,20 százalék, és 0,30 százalékra változtatta egynapos hitelrátáját 0,40 százalékról. A döntés nem felelt meg a piaci várakozásoknak, az elemzők többsége arra számított az EKB nem változtat irányadó kamatrátáján.
A kamatdöntés napján Mario Draghi EKB-elnök bejelentette, hogy megkezdik az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlását. Az ABS-program mellett az EKB euróban denominált, fedezett kötvényeket is venni fog, erről október 2-án adnak további részleteket. Az EKB azután döntött az ABS vásárlások megindításáról, hogy az eurózónában 2014 második negyedévében a vártnál kisebb lett az éves gazdasági növekedés üteme, amely a harmadik negyedévben tovább lassult.
(A kamatdöntésről és annak visszhangjáról itt és itt írtunk.)
Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson. 
