Mindenkit meglepett az EKB (Európai Központi Bank), amikor váratlanul tíz bázisponttal (0,1 százalékponttal) tovább csökkentette az irányadó kamatot. Így a refinanszírozási kamatláb, amely mellett a pénzintézet hitelt nyújt, 0,4-ről 0,3 százalékra csökkent, az alapkamat 0,15-ről 0,05 százalékra. A betéti kamatláb pedig az eddigi mínusz 0,1 százalékról mínusz 0,2 százalékra esett.
Az euró ennek következtében hirtelen majdnem egy egész százalékkal, 1,3003-ra esett a dollárral szemben, épphogy megállította az 1,3-as határ. Ezzel a Handelsblatt.com szerint 2013. július 15-e óta nem látott szintre került a keresztárfolyam, amely pár hónapja 1,40 közeléből indult el lefelé, már akkor is részben az EKB-val kapcsolatos várakozások miatt. A svájci frank és a jen is erősödött a közös európai pénzhez képest, a részvényárak Európa-szerte kilőttek felfelé.
Ezzel az EKB főleg az alacsony inflációra reagál, amit az Eurózónában az utóbbi időben mérnek, és jóval elmarad a jegybank évi két százalékos céljától. A defláció azért nagyon veszélyes, mert lefelé tartó árspirált indíthat el, amely recessziót okoz. (A cégek egymás alá licitálnak áraikkal, hogy el tudják adni termékeiket, majd egy részük tönkremegy, dolgozók válnak munkanélkülivé, ami tovább csökkenti a keresletet a gazdaságban stb.)
Az augusztusi infláció az Euró-övezetben mindössze 0,3 százalék volt, 2009 októbere óta nem látott alacsony érték. Az alacsony kamatok ugyanakkor olcsóbbá teszik a hitelfelvételt, vállalkozást, beruházást, és ezzel élénkítik a gazdaságot.
Az EKB-ra nem árt nekünk is figyelni itt Magyarországon. Mintegy két évvel ezelőtt, amikor Mario Draghi jegybankelnök kijelentette, hogy minden áron megvédi az eurót, egyrészt hatalmas részvénypiaci emelkedés kezdődött Európában. Másrészt ez nagyban hozzájárult, hogy a magyarországi kamatszintet idáig lehetett csökkenteni, és nem éppen alacsony államadósságunkat finanszírozni lehetett, relatíve olcsón.
Ha csak arról lenne szó, hogy az eddig is nulla közeli kamatot jelképes mértékben tovább nyírták, az valószínűleg nem izgatná fel annyira a piacokat. Elvégre Draghi nemrég kijelentette, nem hagyja a defláció szörnyét pusztítani, így valamilyen intézkedést mindenképpen vártak.
Ezen kívül azonban a jegybank vállalati hitelpapírokat, úgynevezett ABS-eket – a Bloomberg megfogalmazása szerint értékpapírosított vállalati hiteleket, eszközfedezetű kötvényeket – is vásárolni fog, azaz tőkét önt a tőkepiacra. Ezzel a bankszektor finanszírozási képességét kívánja egyengetni. A program nagyságát nem közölték, a részleteket az EKB októberi kamatdöntő ülése után hozzák nyilvánosságra – derült ki.
A Bloomberg szerint ez a program, bár méretét nem ismerjük, még nem fogható az amerikai QE-hez (quantitative easing). Ugyanakkor szó volt arról, hogy egy esetleges QE-ről most az ECB is tárgyalt. A döntések ismertetéséből kiderül, hogy a gazdasági kockázatok lefelé mutatnak, az európai gazdaságot nem látja túl jó helyzetben az EKB.
A piacok már hónapok óta találhatják, mi mindent léphet az EKB a lanyha európai gazdasági teljesítményre és az alacsony inflációra.
Nem vágta földhöz. 
