Hiába drágultak az elmúlt hónapokban, az új lakáshitelek összege így is rekordot dönthet az idén, amiben a lakásárak drágulása is szerepet játszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint szeptemberben a betétek mennyisége csak a forint gyengülésének köszönhetően nőtt kis mértékben 12 915,7 milliárd forintra, a hiteleké viszont az új kölcsönök miatt emelkedett 10 824,2 milliárd forintos új történelmi csúcsra. Jóformán minden fontos lakossági hitel iránt élénk maradt a kereslet.
A folyószámlahitelek összege 267,1 milliárd forintra nőtt, utoljára ennél nagyobb mínuszban 2020 márciusában voltak a háztartások bankszámlái, amikor a covid-járvány miatt automatikus moratóriumot rendeltek el minden hitelre. A szerződéses összeg is tovább emelkedett 325,9 milliárd forintra, ami nyolcéves rekord. A jelek szerint több háztartás is igényelhetett folyószámlahitelt szeptemberben, vagy kérhette a hitelkeret növelését a banktól.
Fotó: Depositphotos
Pedig az ilyen hitelek drágák, az átlagos kamatuk meghaladja a 21,5 százalékot, épp ezért nem tanácsos tartósan vagy rendszeresen hónapról hónapra mínuszba vinni a bankszámlát. A kamatok ugyanis ilyenkor egyre nagyobb részét viszik el a havi jövedelemnek, amit egyre nehezebb beosztani, így könnyen adósságcsapdába kerülhet az ügyfél – tanácsolja Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
Áruhitelből is több fogyott szeptemberben, mint az év többi hónapjában. Több, mint 16 ezren vettek fel áruhitelt a kilencedik hónapban, 22 százalékkal többen, mint 2023 ugyanezen hónapjában. Áruhitelt jellemzően bútorok, műszaki cikkek, esetleg sporteszközök, például kerékpár vásárlására használnak a háztartások, ezekre pedig szükség lehet az iskolakezdés idején. A fennálló áruvásárlási hitelállomány 34,6 milliárd forint volt, ami történelmi rekord.
Több személyi kölcsönt vesznek fel
Az új személyi kölcsönök összege megközelítette a 76,5 milliárd forintot, a hónap folyamán 27,2 ezer szerződést kötöttek. Mindkét adat kiemelkedően magas érték. Az idei első kilenc hónapban összesen több mint 600 milliárd forintnyi személyikölcsön-szerződést írtak alá a hazai hitelintézeteknél, ez 54 százalékkal haladja meg a tavalyit. A szerződések száma szeptember végéig megközelítette a 230 ezret, ez 24 százalékkal több a 2023-asnál.
Az átlagos hitelösszeg a tavalyi 2,1 millió forintról 2,6 millió forint fölé emelkedett. Történt mindez annak dacára, hogy a kamatok csak lassan csökkennek, szeptemberben személyi kölcsönök átlagos kamata 16,91 százalékos volt, egyetlen bázisponttal (0,01 százalékkal) alacsonyabb az augusztusinál.
Az év eleji szigorítások óta stabil a kereslet a babaváró hitelek iránt. Szeptemberben 19,75 milliárd forintnyit vettek fel a támogatott kölcsönből a fiatal házaspárok, összesen 1810 szerződés született. Ezek az adatok hasonlóan alakultak az év egészében, havonta nagyjából 1800-2000 közötti házaspár vett fel babaváró hitelt, a folyósított összeg pedig 20-22 milliárd forint körül volt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy szinte mindenki a maximális 11 millió forintos kölcsönt veszi fel.
Rekordot dönthet a lakáshitepiac
A lakáshitelek még ennél is jobban mennek a tavalyi megfeneklés után. Szeptemberben 114 milliárd forintnyi jelzáloghitel-szerződés született a bankoknál, összesen 5943 ügyfél vett fel ilyen kölcsönt. Az első kilenc hónapban a lakáshitelek összértéke meghaladta az 1000 milliárd forintot, ez a tavalyinak a két és félszerese. A szerződések száma már 57 ezer fölött jár, ez valamivel több mint a másfélszerese a 2023-asnak. Az átlagos hitelösszeg nagyot ugrott tavaly óta, akkor 10,6 millió forint volt, most megközelíti a 17,6 milliót.
Ennek egyik oka az, hogy lejjebb mentek a kamatok, tavaly az első félévben még 10 százalék fölött volt egy átlagos lakáshitel THM-je, az idén már volt olyan hónap, hogy a 7 százalékot sem érte el. A májusi 6,93 százalékos THM-mélypont óta azonban drágultak a lakáshitelek, egy átlagos szerződésben szeptemberben 7,28 százalékos teljes hiteldíj-mutató szerepelt – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu szakértője.
Az éves áremelkedés pedig az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet. 
