Elfogadta kedden az Európai Parlament (EP) azokat az új jogszabályokat, amelyek egyrészt közös szabályokat teremtenek a bajba került bankok szanálásához, lefektetik az egységes bankszanálási mechanizmus és az ahhoz kapcsolódó mintegy 55 milliárd eurós alap felállítását, másrészt rendelkeznek arról, hogy a tagállamok mind kötelesek betétgarancia-alapot létrehozni.
Az úgy jogszabályok szervesen kapcsolódnak a már létrehozott bankfelügyeleti rendszerhez, és az EP sajtószolgálatának közleménye szerint nagy lépést jelentenek a bankunió irányába.
Az egységes bankszanálási irányelv gyakorlatilag azt fekteti le, hogy a csőd közelébe került bankok talpra állítása vagy szanálása folyamán kinek a pénzét milyen sorrendben lehet felhasználni, azokat veszi előre, akik a bajba jutott bankba pénzt fektettek, a részvényeseket és a pénzintézet hitelezőit, és a sor végére helyezi az adófizetőket, valamint rendelkezik arról, hogy a bankokra kivetett terhekből minden tagállamnak saját bankszanálási alapot kell létrehoznia.
A közös bankszanálási mechanizmusról szóló jogszabály arra vonatkozik, hogy ezeket a tagállami alapokat hogyan alakítják néhány év leforgása alatt egy nagy 55 milliárd eurós egységes bankszanálási alappá.
A két uniós társjogalkotó, az EP és a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács abban állapodott meg, hogy a tagállamok már az első két évben beteszik a közösbe a teljes összeg 60 százalékát, a maradékot pedig további hat év alatt folyamatosan töltik majd át a saját alapjukból. Ez az eurózóna tagjaira automatikusan érvényes és számukra kötelező, de a többi uniós ország számára is nyitott.
A bankszanálás szabályaihoz hasonló módon kell létrehozniuk a tagállamoknak a maguk betétgarancia-alapjait a bankok hozzájárulásaiból annak érdekében, hogy a 100 ezer eurónál kisebb betétek maradéktalanul biztosítva legyenek, de ne az adófizetőknek kelljen állniuk a számlát, ha egy bank már nem tud helytállni a betétesek jogos követeléseiért.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
