Az Erste-ügyként emlegetett per részleteiről Lehóczki Balázs, a luxembourgi bíróság sajtóosztályának munkatársa a lapnak elmondta, hogy egy magánszemély 2007 végén vett fel svájcifrank-hitelt a pénzintézettől, az adós kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amit közjegyzői okiratba foglaltak.
A lap írása szerint a dokumentum akkor nyert különös jelentőséget, amikor az ügyfél nem tudta fizetni a törlesztő részleteket, az irat miatt a végrehajtás megindításáért a hitelintézetnek nem kellett bírósághoz fordulnia, elegendő volt a közjegyzőt megkeresnie, és indítványozni az úgynevezett végrehajtási záradék kiállítását.
A közjegyzőnek vizsgálnia kell a tisztességtelenséget?
A közjegyző eleget tett a bank kérésének, a hitelfelvevő azonban úgy véli, a folyamat jogszerűtlen volt, szerinte a közjegyzőnek - az uniós szabályok miatt - a megállapodás aláírásakor kötelessége lett volna vizsgálni, hogy a devizakölcsön-szerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket - írja a lap.
Az Európai Bíróság arról dönt majd, hogy - a közösségi rendelkezések szerint - elegendő-e a végrehajtás elrendeléséhez a közjegyző közreműködése, de az is kiderülhet, a közjegyző köteles-e áttekinteni a szerződést, megvizsgálni az egyes kikötéseket - számol be a napilap. Lehóczki Balázs a lappal közölte: a perben ősszel tarthat tárgyalást a luxembourgi testület.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
