A teljes hitelintézeti szektorban a nettó hitelállomány a januári visszaesésénél 0,3 százalékponttal nagyobb mértékben, 1,7 százalékkal csökkent. A vállalati hitelállomány csökkenése a januárinál 0,5 százalékponttal magasabb, 0,9 százalék, a háztartásoké 1,9 százalékponttal alacsonyabb, 2,2 százalék volt februárban. A vállalati hitelezésben nemcsak a magyarországi finanszírozás csökkent, hanem részben a közvetlenül külföldről felvett hiteleket is visszafizették a vállalatok.
A banki fióktelepek havi hitelaktivitási adatai továbbra is volatilisebbek a többi hitelintézeti csoporténál: februárban a korábbi trend által meghatározottnál lényegesen gyorsabban, 3,6 százalékkal csökkent a vállalkozói hitelállomány. Ez azonban a PSZÁF elemzése szerint nem feltétlenül jelenti a magyarországi finanszírozás tényleges csökkenését az adott nemzetközi csoport részéről, mivel több fióktelep esetében a vállalati hiteleket közvetlenül az anyabank nyújtja. A háztartási hitelek visszaesése január után februárban (3,6 százalék) is meghaladta a hitelintézeti átlagot.
A szövetkezeti hitelintézetek vállalatoknak nyújtott hitelállománya a hitelintézeti átlagnál kevésbé (-0,8 százalék) szűkült, miközben a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya februárban 3,2 százalékkal emelkedett. A februári állománynövekedés – januárhoz hasonlóan - a végtörlesztéshez kötődik, e nélkül stagnált volna az állomány. A szövetkezeti hitelintézeti szektor a végtörlesztés teljes időtartama alatt 66,5 milliárd forinttal több kiváltó forinthitelt nyújtott a (zömében más pénzügyi intézményeknél) végtörlesztőknek, mint amennyivel saját végtörlesztői csökkentették a szegmens hitelállományát.
A végtörlesztéssel összefüggő nettó hitelállomány növekedés nélkül a háztartási hitelállomány a szövetkezeti hitelintézeti szektorban mintegy 16 százalékkal lenne alacsonyabb. Tekintettel arra, hogy a kiváltó forinthitelek esetében már csak folyósítás történhetett februárban, elbírálás nem, a 14,5 milliárd forint nettó állománynövelő hatás már lényegesen elmaradt az előző havitól.
A hitelintézetek ügyfélbetét-állománya – a januári 3 százalékos csökkenés után – februárban 0,3 százalékkal nőtt. Az emelkedés nem a hazai betételhelyezőknek volt köszönhető: a hazai vállalatok betétállománya 0,4 százalékkal, a háztartásoké 0,3 százalékkal esett vissza, s ezt kompenzálta túl a külföldi vállalatok magyarországi hitelintézeteknél elhelyezett betétállományának növekedése. Ez az állomány rendkívül volatilis, az egyik hónapról másikra történő jelentős, akár 100 milliárd forint nagyságrendű elmozdulás nem számít példa nélkülinek - derül ki az elemzésből.
A vállalatok bankokkal szembeni nettó eladósodottságának korábbi trendje 2012. január-februárban megtört, a csökkenés megállt. A tendencia tartóssága a felügyelet szerint jelenleg nem ítélhető meg. A háztartások nettó eladósodottsága ugyancsak csökkenő volt a tavalyi évben, és a végtörlesztés következtében a havi csökkenés üteme jelentősen megemelkedett. A betétállomány alakulása két fő ok miatt tért el a hitelekétől: egyrészt a végtörlesztés során alkalmazott árfolyamrögzítés gyakorlatilag hitelelengedést jelentett, másrészt a kiváltó forint hitel igénybevétele nélkül megvalósult végtörlesztések jelentős része nem a korábban felhalmozott betétállomány felhasználásával realizálódott.
A hitelintézetek külföldi forrásait 2009 közepétől trendszerű csökkenés jellemzi, ami 2012 februárjában is folytatódott. A volumencsökkenés ebben a hónapban 3,6 százalékos, a januári visszaesésnél 1,2 százalékponttal gyorsabb ütemű volt, és még nagyobb mértékű lett volna, ha a külföldi vállalatok magyarországi bankokban elhelyezett rövid lejáratú betétállománya – várhatóan átmenetileg - nem nőtt volna a januári érték többszörösére. A bankközi betétek és a felvett hitelek állománya együttesen 5,3 százalékkal (343 milliárd forinttal) csökkent 2012 februárjában, miközben a külföldön kibocsátott értékpapírok állománya is 5 százalékkal (52 milliárd forinttal) visszaesett.
Magyar Péter is reagált. 
