4iG: összenőtt, ami összetartozott
|
| Jászai Gellért (Fotó: Konzum) |
A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) szereplő 4iG Nyrt. a tegnapi börzezárás után jelentette be, hogy Jászai Gellért befolyása a cégben több mint 8 százalékponttal, 40,21 százalék fölé nőtt, ezzel párhuzamosan a Mészáros Lőrinc által ellenőrzött, ugyancsak a BÉT-en jegyzett Opus Global Nyrt.-é mintegy 7 százalékponttal, 11,63 százalékra csökkent. (A befolyások változása közötti 1 százalékpontos eltérésre magyarázat, hogy a 4iG, mint cég is tart saját részvényeiből, amelyek nem jogosítanak szavazásra.)
Megint egy magántőkealap
A tőzsdén kívül lebonyolított tranzakciókat – melyek árazása nem került nyilvánosságra – követően a KZF Vagyonkezelő Kft. 35,02, míg a Manhattan Magántőkealap 5,19 százaléknyi 4iG-részvényt birtokol. A KZF-nek június 13-a óta Jászai Gellért az egyedüli tulajdonosa, miután kivásárolta a Konzum PE Magántőkealapot, amelyet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzsel.
Új szereplő a 4iG-ben eddig egyetlen részvényt sem birtokolt, de most egyből 5 százalék fölé került Manhattan Magántőkealap. Amelyet a nyilvánosan elérhető céginformációk szerint 2019 februárjában gründolt az Opus Global Befektetési Alapkezelő jogelődje, a Konzum Befektetési Alapkezelő. Ma már a Manhattant a 2019. május végén Jászai Gellért által elindított iKON Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli. Néhány nap eltéréssel egyébként ugyanakkor, május végén jött létre az a Manhattan Invest Kft., amelynek tulajdonosaként a Manhattan Magántőkealap van bejegyezve a cégbíróságon. Említést azért érdemel, mert a Manhattan Magántőkealap a 4iG-ben közvetlenül csak 1,9 százalékos részesedést szerzett, további 3,29 százalékos pakett a Manhattan Invest Kft.-é, a kettő adja ki az alap 5,19 százalékos befolyását.
Előre bejelentett forgatókönyv
A most bejelentett 4iG-s tulajdonosi átrendeződés egyébként egy előre bejelentett forgatókönyv szerint zajlott. A 4iG június 17-én tette közhírré, hogy Jászai Gellért lett az informatikai társaság új főrészvényese, aki tőzsdén kívüli ügyletekkel, a Mészáros Lőrinccel kötött megállapodás eredményeként szerzett 32,02 százalékos irányító befolyást, s egy kötelező nyilvános vételi ajánlatot követően további, 8,2 százalékos részvénycsomagot vesz. Amelynek következtében Jászai Gellért legalább 40,2 százalékos ténylegesen irányító részvénycsomagot szerez a 4iG-ben, amelynek egyúttal az elnök-vezérigazgatója.
Ennek megfelelően Jászai Gellért, az iKON Befektetési Alapkezelő Zrt., valamint a KZF Vagyonkezelő Kft. – mint összehangoltan eljáró személyek – június 29-én tettek nyilvános vételi ajánlatot a 4iG valamennyi részvényese számára. Csakhogy az akció eleve kudarcra ítéltetett, mivel a részvényenként ajánlott 680,47 forintos ár jelentősen, 400 forinttal elmaradt az akkori tőzsdei ártól. Jászai Gellérték ugyanis egy fillérrel sem akartak többet adni a kezükben nem lévő 4iG-papírokért, mint amennyit a törvény szerint kell kínálniuk, a 680,47 forint volt az ajánlat Magyar Nemzeti Bankhoz történő benyújtását megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára.
Jászai Jászairól
Cseppet sem szokványos, ám a már említett forgatókönyv ismeretében nem meglepő, hogy a Jászai Gellért által elnök 4iG-igazgatóság nem is javasolta a részvényeseknek a Jászai Gellért befolyása alatt lévő cégek vételi ajánlatának az elfogadását. Arra hivatkozva, hogy a 4iG érdeke az, a részvénytársaságon belül a közkézen maradó részvények minél nagyobb számban megmaradjanak, ezáltal biztosított legyen a szükséges széleskörű részvényesi ellenőrzés, a társaság folyamatos tőzsdei jelenléte, a működés nyilvánossága.
Augusztus 28-án aztán a 4iG bejelentette, hogy Jászaiék nyilvános vételi ajánlatát egyetlen részvényes sem fogadta el. Ezt követően került sor az Opusnál lévő részvények egy részének már előre bejelentett kivásárlására, amivel Jászai Gellért befolyása 40 százalék fölé nőtt, ezzel szemben Mészáros Lőrincé 10 százalék közelébe csökkent.
|
Jászai Gellért a tőkepiaci törvények adta lehetőségekkel élt. Ez kimondja, hogy nyilvános vételi ajánlatot kell tenni, ha valaki egy tőzsdei cégben harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyást szerez, illetve, ha rajta kívül senki sem rendelkezik a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó befolyással, akkor már a huszonöt százalékot meghaladó mértékű befolyás megszerzéséhez is elkerülhetetlen az ajánlattétel. Amennyiben a vételi ajánlat tárgyát képező valamennyi részvény átruházására nem került sor, ám az ajánlattévő harminchárom százalékos mértékű befolyást szerzett, az ajánlattevőnek a további befolyásszerzése során már nem kell újabb vételi ajánlatot tennie. |
A 4iG motivációról korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
