Minden harmadik hónap harmadik péntekén esedékes a leginkább talán boszorkánypénteknek nevezhető jeles nap (a németben Hexensabbat, az angolban Triple witching hour), amikor különösen sok határidős, opciós üzlet szokott kifutni. Ezek klíringelése, meghosszabbítása, pozíciók görgetése, újranyitása a hiedelem szerint könnyen okozhat kilengéseket, turbulenciákat a piacokon, ám ennek ma semmi nyoma nem volt. Igaz, még elvileg bekövetkezhet ez az amerikai kereskedés végén is.
Az egyébként is nagyon volatilitás-szegény, azaz csak kis kilengéseket produkáló piacok ha lehet, még csendesebbek voltak, mint mostanában bármikor. Ennek oka lehet, hogy a nagyobb események az utóbbi időben, mint a Fed és több más jegybank kamatdöntő ülései, a hollandiai választások vagy a gyorsjelentési szezon lezajlottak, egyelőre komolyabb új téma nincs a láthatáron.
G20, Trump és Merkel
Elkezdődött a legfejlettebb G20 országok gazdasági konferenciája, ez inkább óvatosságra intette a befektetőket. Attól tartanak ugyanis, hogy kereskedelmi harcok, például devizaárfolyamokkal kapcsolatos viták fognak kialakulni a felek között. Kivárásra adhatott okot Donald Trump és Angela Merkel mai találkozója is.
Az európai részvények a nap elején jobban is álltak, de végül csak 0,1 százalékkal emelkedtek az EuroStoxx 50 index értéke alapján. A német DAX és a brit FTSE 100 is ennyivel ment fel, a francia CAC 0,3 százalékkal javult, az olasz tőzsde hasonló mértékben rontott. Az USA-ban az S&P 500 és a Dow Jones este hatkor teljesen mozdulatlanok voltak, a Nasdaq pár ponttal emelkedett.
Forint, złoty, líra
Magyarországon a nap legérdekesebb eseménye a forint nagy erősödése lehetett, az euró/forint nagyot esett, 1,2 forinttal 308,60-ra. Pedig egy hete még a 313 forintot ostromolta az árfolyam, most nap közben még a 308-hoz is közel járt. A jelenség régiós szintű lehet, fél százalék körüli mértékben erősödött az euróval szemben a lengyel zloty és a török líra is. A dollár kissé erősödött az euróhoz képest.
A BUX index ezúttal alulteljesítette az európai piacokat, 0,8 százalékkal esett, főleg az OTP miatt. A papír a csütörtöki száguldás több mint felét visszaadta pénteken, 2,1 százalékkal 8520-ra zuhant. A Mol, amelynek részvényeit a közgyűlésen tizedelni szándékoznak, 0,1 százalékkal 21 000 forintra ment fel. A Richter 0,3 százalékkal lefelé, a Telekom 0,6 százalékkal felfelé mozdult (6549, illetve 494 forintra). A Mészáros-cégek közül a Konzum öt százalékkal felfelé, az Opimus 14 százalékkal lefelé lendült (110, illetve 46 forint).
Megvan, hol kéne Telekomot venni
Az olaj erősödéssel kezdte a napot, de a végére ismét elbizonytalanodott a ma esti új adatok előtt. (Az amerikai kutak számát teszik közzé péntek esténként). Este a részvényindexekhez hasonlóan nulla elmozdulást mutatott, a WTI 48,80, a Brent 51,70 dollár. A nemesfémek ismét emelkednek.
Sávcsatorna alján jó vétel lehet a Telekom a Concorde Trading blog szerint. „A negyedéves gyorsjelentés után nagy ütést kapott a Magyar Telekom árfolyama, a technikai kép és a fundamentumok alapján azonban továbbra is érdemes lehet a vételi pozíciókat keresni a részvényben” - írják. A 460-470 forintos szint közelében érdemes lehet ismét visszaülni az emelkedő trendre – vélik a brókerek.
Változtat kommunikációján az MNB?
A forint erősödéséhez hozzájárulhatott, hogy a KBC Equitas szerint a Morgan Stanley elemzője szerint az MNB nem fogja megváltoztatni az alapkamatot a következő ülésen, csak apróbb változtatások lehetnek a monetáris politikában. „Ugyanakkor arra számít, hogy eltérhet a korábbi kommunikációtól a jegybank, mely szerint hosszabb távon is a jelenlegi, alacsony szinteken maradhat az alapkamat” - írják.
A brókercég a gyorsjelentési szezont is értékelte, szerinte egyre jobb bőrben vannak az amerikai cégek. Pozitív trend rajzolódott ki a vállalatok legutóbbi gyorsjelentéséből, mind az USA-ban, mind Európában. Itthon sem sikerült rosszul a negyedév, azonban az előrejelzések a vártnál kicsit rosszabbak lettek.
Az egyik német lap megszellőztette, hogy a Volkswagen egyik nagytulajdonosa, Ferdinand Piëch eladná körülbelül egymilliárd eurót érő részesedését.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
