"Csak a fogát szívhatja, ha most akar pénzt váltani". Hétfő esti cikkünket még ezzel a címmel vezettük fel, arra utalva, hogy a forint elkezdett gyengülni az euróval szemben. Míg az előző héten még elég volt 368 forintot adni az uniós pénz egységéért a hazai bankközi devizapiacon, addig a hétfő záráskor az árfolyam megközelítette a 375-ös szintet.
Akkor még nem sejtettük, hogy visszasírjuk ezt a kurzust, hiszen a forint esése hosszú hónapok, egészen pontosan a tavaly év vége óta nem látott gyengülés kezdete. Amely következtében pénteken már 390 forintba került az euró a pénzünk a hazai bankközi devizapiacon. Ez négy havi mélypont, ráadásul megint elszakadtunk a régiós devizáktól a gyengülésben.
A forint jelentős gyengüléshez elemzők szerint két ok járulhatott hozzá:
- az Európai Bizottság tegnapi jelentésében továbbra is „jelentős problémák orvoslását várja el” a magyar kormánytól,
- az Orbán-kabinet az állami kiadások felülvizsgálatát tervezi, ez pedig nem túl pozitív hír a költségvetési terv kapcsán.
A forint zuhanását az sem tudta megállítani, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette, júniusban folytatódott az infláció csökkenése, annak éves mértéke ugyanis még így is 2-ssel kezdődött, a 20,1 százalékos ráta alapján erős képzelőerő kell ahhoz, hogy lássuk, mitől is lesz hat hónap múlva a fogyasztóiár-index egyszámjegyű, vagyis akkora, amit Orbán Viktor előírt.
Aztán mégis valamelyest erősödött a forint, így a hetet végül az euróval szemben a 385-ös szint alatt zárta, 384,9-en, ami annak tudható be, hogy bár az amerikai Standard and Poor's nem minősítette fel Magyarországot, a befektetők már azzal is beérték, hogy legalább nem rontott a besoroláson.
Hogy mit hozhat a jövő, az erősen kérdéses. Az előttünk álló héten is több olyan magyar gazdasági adat jelenik meg, amely nyomás alá helyezheti a forintot. Mindenekelőtt a hétfői költségvetési számsor. Miközben a hónapok óta meglévő alapprobléma, az uniós források folyósítása körüli bizonytalanság oldódására még egy ideig nem lehet számítani.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
