"Csak a fogát szívhatja, ha most akar pénzt váltani". Hétfő esti cikkünket még ezzel a címmel vezettük fel, arra utalva, hogy a forint elkezdett gyengülni az euróval szemben. Míg az előző héten még elég volt 368 forintot adni az uniós pénz egységéért a hazai bankközi devizapiacon, addig a hétfő záráskor az árfolyam megközelítette a 375-ös szintet.
Akkor még nem sejtettük, hogy visszasírjuk ezt a kurzust, hiszen a forint esése hosszú hónapok, egészen pontosan a tavaly év vége óta nem látott gyengülés kezdete. Amely következtében pénteken már 390 forintba került az euró a pénzünk a hazai bankközi devizapiacon. Ez négy havi mélypont, ráadásul megint elszakadtunk a régiós devizáktól a gyengülésben.
A forint jelentős gyengüléshez elemzők szerint két ok járulhatott hozzá:
- az Európai Bizottság tegnapi jelentésében továbbra is „jelentős problémák orvoslását várja el” a magyar kormánytól,
- az Orbán-kabinet az állami kiadások felülvizsgálatát tervezi, ez pedig nem túl pozitív hír a költségvetési terv kapcsán.
A forint zuhanását az sem tudta megállítani, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette, júniusban folytatódott az infláció csökkenése, annak éves mértéke ugyanis még így is 2-ssel kezdődött, a 20,1 százalékos ráta alapján erős képzelőerő kell ahhoz, hogy lássuk, mitől is lesz hat hónap múlva a fogyasztóiár-index egyszámjegyű, vagyis akkora, amit Orbán Viktor előírt.
Aztán mégis valamelyest erősödött a forint, így a hetet végül az euróval szemben a 385-ös szint alatt zárta, 384,9-en, ami annak tudható be, hogy bár az amerikai Standard and Poor's nem minősítette fel Magyarországot, a befektetők már azzal is beérték, hogy legalább nem rontott a besoroláson.
Hogy mit hozhat a jövő, az erősen kérdéses. Az előttünk álló héten is több olyan magyar gazdasági adat jelenik meg, amely nyomás alá helyezheti a forintot. Mindenekelőtt a hétfői költségvetési számsor. Miközben a hónapok óta meglévő alapprobléma, az uniós források folyósítása körüli bizonytalanság oldódására még egy ideig nem lehet számítani.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
