A részvénypiac forgalma 21,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Richter kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.
Czibere Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője az MTI-nek elmondta: az iráni konfliktussal kapcsolatos hírek mozgatták a tőzsdéket világszerte. A negatív nemzetközi hangulatban a magyar részvényindex is mínuszban zárt, átlag feletti forgalom mellett. A hazai vezető papírok közül leginkább az OTP-t érintette az eladási hullám.
A Mol árfolyama 14 forinttal, 0,37 százalékkal 3756 forintra csökkent, 3,7 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 1090 forinttal, 2,89 százalékkal 36 590 forintra esett, forgalmuk 14,9 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 5 forinttal, 0,24 százalékkal 2065 forintra gyengült, forgalma 753,5 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 10 forinttal, 0,09 százalékkal 11 700 forintra erősödött, a részvények forgalma 1,8 milliárd forintot ért el.
A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 9505,98 ponton zárt szerdán, ez 159,5 pontos, 1,65 százalékos csökkenés a keddi záráshoz viszonyítva.
Veszteséggel zártak szerdán az európai tőzsdék
A STOXX 600 index 0,83 százalékkal csökkent. Az Euro Stoxx 50 index 0,75 százalékkal került lejjebb. A londoni FTSE 100 index 0,57 százalékos mínuszban zárt. A frankfurti DAX 1,21 százalékkal esett. A párizsi CAC 40 index 0,32 százalékkal gyengült. A milánói FTSE MIB 0,95 százalékos csökkenést mutatott, míg a madridi IBEX 35 index 0,54 százalékkal került lejjebb.
A piacokon a keddi erőteljes pozitív korrekció után ismét óvatos hangulat alakult ki. Az elemzők szerint a Közel-Keleten zajló konfliktus az energiapiacon keresztül jelentős kockázatot jelent a világgazdaság számára. A befektetői bizonytalanságot az is növeli, hogy bár az iparosodott országokat tömörítő Nemzetközi Energiaügynökség rekordméretű olajtartalék-felszabadítást készít elő, a lépés hatékonyságát sokan kétségbe vonják a Perzsa-öböl térségében kialakult szállítási zavarok miatt.
A makrogazdasági adatok közül az Egyesült Államok februári inflációs statisztikája került a befektetők figyelmének középpontjába világszerte. A fogyasztói árak éves emelkedési üteme 2,4 százalék lett, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. A piaci szereplők ugyanakkor arra számítanak, hogy az energiapiaci sokk hatása csak a következő hónapok inflációs adataiban jelenik meg. A jegybanki várakozások ennek megfelelően változatlanok: a befektetők többsége arra számít, hogy az amerikai jegybank a jövő heti ülésén nem módosítja a kamatszintet, és idén legfeljebb 25 bázispontos kamatcsökkentésre kerülhet sor.
A vállalati hírek közül kiemelkedett a kiskereskedelmi szektor viszonylag jó teljesítménye. Az Inditex részvényei mintegy 2,3 százalékkal emelkedtek, miután a Zara márkát is birtokló spanyol csoport a vártnál kedvezőbb eredményről számolt be. A légitársaságok és más energiaintenzív ágazatok ugyanakkor nyomás alá kerültek az emelkedő üzemanyagköltségek miatt; a Lufthansa részvényei például mintegy 2,5 százalékkal estek, részben a magasabb kerozinárak, részben a tervezett pilótasztrájk miatt.
Az olajárak jelentősen emelkedtek. Az amerikai WTI típusú nyersolaj hordónkénti ára az európai zárás idején 88,05 dolláron állt, 5,51 százalékos emelkedéssel. Az északi-tengeri Brent olaj ára 92,68 dollár volt, 5,56 százalékkal magasabb. Az árakat az a félelem hajtja fel, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül zajló szállítások tartósan akadozhatnak, ami a globális kínálat jelentős részét érinti. A Nemzetközi Energiaügynökség ugyanakkor a történelem legnagyobb stratégiai készletfelszabadítására készül, amelynek keretében akár 400 millió hordó olajat bocsáthatnak a piacra.
A földgázpiacon is erős emelkedés volt. Az európai TTF gázjegyzése 49,85 euró volt megawattóránként, 5,18 százalékos napi növekedéssel. A drágulást az váltotta ki, hogy a közel-keleti konfliktus miatt leálltak a cseppfolyósítottföldgáz-szállítások a Perzsa-öböl egyes exportőreitől, miközben az európai tárolók töltöttsége is jóval alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A nemesfémek piacán kisebb korrekció következett be.
Az arany azonnali ára 5169,30 dollár volt unciánként, ami 0,45 százalékos csökkenést jelent. A befektetők egyszerre mérlegelik a geopolitikai kockázatok miatti menedékeszköz-keresletet és az erősödő dollár, illetve az emelkedő amerikai államkötvényhozamok hatását. (MTI)
Az anyagi kár hétmilliárd dollár lehet. 
