A kezdetek
A Pesti Áru- és Értéktőzsde 1864-es indulásakor 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek. A tőzsde első pénzügyi éve 2989 forint bevétel és 2804 forint kiadás egyenlegeként 185 forint nyereséget mutatott. Látogatása – és az üzletkötés – eleinte ingyenes volt, ám nem sokáig: 1865-ben már 12 ezüstforintért kellett éves látogatójegyet váltani. Néhány álmos év után az igazi – ám kérészéletű – fellendülés 1872-ben jött el: ebben az évben 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság alapszabályát hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter. Az ezt követő évben, Pest és Buda egyesülésekor vette fel az intézmény a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet.
Az első tőzsdepalota
A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500-féle értékpapírral kereskedtek a tőzsdén, az éves forgalom 1913-ban elérte az egymillió darabot. Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült, az 1875-ös évi 400 ezer tonna után a századfordulón már egymillió, a világháború előtt csaknem másfél millió tonna gabona fordult meg a tőzsdén. A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.
A tőzsdepalota a Szabadság téren 1905-be
A két világháború
Az első világháború kitörését megelőző napon, 1914. július 27-én az osztrák kormány elrendelte a bécsi tőzsde bezárását. Ennek nyomán a magyar kormány is kénytelen volt elrendelni a tőzsdezárlatot, eredetileg csak három napra, azonban a három napból végül négy év lett. A BÁÉT második – átmenetinek deklarált – bezárására 1931. július 14-én került sor. A hivatalos forgalom csak 1932 áprilisában, fokozatosan, először a kötvények, majd a 18 legnagyobb forgalmú részvény „visszaengedésével” indult meg.
A II. világháborút követően a hivatalos újranyitásra 1946 augusztusában, a forint augusztus 1-jei bevezetéséhez kapcsolódva került sor. Ezt követően 1948. május 25-én a kormány feloszlatta a tőzsdét, annak a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát pedig állami tulajdonba vette.
A rendszerváltás után
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a rendszerváltást követően – 1990. június 21-én – újra megnyitotta kapuit, a kereskedés kezdetét a New Yorkból érkezett tőzsdei csengő jelezte: 41 alapító taggal és az induláskor egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal (ma 50 vállalat részvényeivel kereskednek a BÉT-en). A tőzsde újranyitását óriási figyelem kísérte: húsz országból, mintegy ezer vendég volt kíváncsi az eseményekre. A díszvendég Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke volt, míg a külföldön tartózkodó Antall József miniszterelnököt Rabár Ferenc pénzügyminiszter és Kádár Béla gazdasági miniszter képviselte.
Alapítási konferencia 1990-ben
A BUX indexet 1991. április elsején tették közzé először, mely az induláskor 17 részvényt tartalmazott. Az azonnali piacot tekintve a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés – részleges elektronikus támogatással – 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor az elektronikus kereskedési rendszert bevezették. A kereskedési "csatazaj" kevesebb, mint egy évvel később, 1999 szeptemberében ült el végleg a teremben. Az elmúlt évtizedek során több magyar miniszterelnök (Horn Gyula, Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter, Orbán Viktor), köztársasági elnök (Göncz Árpád) mellett Margaret Thatcher és John Major brit miniszterelnök is látogatást tett a BÉT-en.
Nyílt kikiáltásos kereskedés - Vörösmarty tér, 1997
A BÉT 2010 óta tagja a Közép-kelet Európai Tőzsdecsoportnak, a CEESEG-nek (Central Eastern European Stock Exchange Group). A BÉT 2013. december 6-án vezette be a csoport másik három tagja (Bécs, Ljubljana, Prága) által már használt Xetra kereskedési platformot, melynek segítségével a magyar tőzsdén jegyzett cégek Európa 18 országának kereskedőivel, befektetőivel kapcsolódnak össze közvetlenül, míg a hazai befektetési szolgáltatók és befektetők több ezer új befektetési eszközhöz kapnak közvetlen elérést.
108-nál megállt a vagyonkezelő alapítványok szaporodása, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik velük semmi. 
