A napokban jelenik meg az egykori kancellár emlékirata, amelyben Oroszország-politikája védelmére kel, és Donald Trumpról is kifejti véleményét.

Az Európai Néppárt friss képviselője az egykori miniszterelnöktől vesz példát.

Bár mi, magyarok a mohácsi vereségünket történelmünk egyik legnagyobb kudarcának tartjuk, a törökök ezt egész másképp látják: szerintük dicsőséges hadjáratuk egyik legnagyobb győzelmét aratták 1526-ban. Ennek ékes bizonyítékait is láttuk náluk tett látogatásunkkor, amely során felkerestük a Thököly- és a Kossuth-emlékházat is. És megtudtuk azt is, hogy egy oroszlán vagy egy tanár ért többet a római időkben. A Világjáró e heti állomása: Törökország.

 A számítógépes játékokat is ellenőrzik.

A történelem elferdítésére vagy elfeledtetésére irányuló kísérletek megakadályozásának fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz elnök abban az üzentében, amelyet a náci Németország feletti győzelem 79. évfordulója alkalmából a FÁK-országok vezetőihez és polgáraihoz intézett.

Vissza a Szovjetunióba! Ez zajlik az orosz középiskolákban. Úgy tűnik, Putyin háborúskodásának ez is egy következménye. Pedig a történelem utólagos elferdítése generációk tudatát határozhatja meg.

Hatvanhét éve indult meg a szovjet csapatok támadása az 1956-os forradalom leverésére. Spontán szerveződő csoportok vették fel a harcot ellenük, de mit akartak a fegyveres forradalmárok, kik voltak ők és miért hamis a híres orosz tankönyv által róluk festett kép? Miért menekül Orbán Viktor mostanában vidékre október 23-án és hogyan alakul a NER viszonya a forradalomhoz? Eörsi László történésszel ezekről is beszélgetett kollégánk, Litván Dániel.

Térdre lehet kényszeríteni egy ellenséget pusztán terrorbombázásokkal? Putyin új kedvenc parancsnokának egyszer már sikerült, de a módszer eredeti feltalálói, a britek, majd az amerikaiak sokszor vallottak ezzel kudarcot, pedig nem sajnálták sem a bombákat, sem a civil áldozatokat céljaik eléréséhez. Milyen eredményeket hozhat az oroszok kíméletlen támadássorozata az ukrán polgári infrastruktúra ellen?

Nem sok maradt az ókori Athénból, mégis több, mint egykori legyőzőjéből. És ez talán így is van jól. De akkor most bevált vagy nem vált be a népuralom első híres kísérlete? Világjáró rovatunk az egykor világhódító Athénból jelentkezik.

Már-már unalomig ismert toposz, hogy a magyar társadalom nem sokat tud saját történelméről, és hogy ebben a megismerési folyamatban maga a történettudomány sem igazán siet a segítségére. A Magyar História most megjelent hétkötetes változata mindennek élő cáfolata, úgynevezett bookazine, azaz tartalmában egy komoly, friss történelmi kutatásokat felvonultató könyv, viszont mindez felgyorsult korunk igényeinek megfelelően magazin formátumban. A kötetekről Medgyesy Zsófia sorozatszerkesztővel beszélgettünk. 

Eddig az általános iskolai történelem oktatás alapját a kutatásokból levont tények adták, most változott a helyzet. A magyarság vélt hőstörténete került a tankönyvekbe, az oktatóknak ezt kell most tanítani. Mindez számos történelemtanár nézetével szembe megy, ráadásul a Nemzeti Alaptanterveben foglaltaknak sem feltétel felel meg a tananyag.

A megválasztott amerikai elnököt számos csapás érte magánéletében, így képes helyén kezelni a politikát és a kudarcokat, véli Jon Meacham. Joe Biden beszédírója szerint két dolgot érdemes kerülnünk: a nosztalgiát egy soha nem volt kor iránt, és azt a meggyőződést, hogy a mi problémáink a legnagyobbak. És egyetlen párt sem monopolizálhatja sem az erényt, sem a bölcsességet.

Szabadság, függetlenség, haza,  - ezek a szavak lengyelül furcsamód mind nőneműnek számítanak. Talán nem véletlen, hogy az idén negyven éve megalakult Szolidaritás szakszervezetben a nők kifejezetten fontos szerepet vittek. Mitrovits Miklós, a korszak történetének kutatója a vele készült videóinterjúban ismertet meg minket a valóban gazdag és izgalmas részletekkel. (A budapesti Lengyel Intézetben A szabadság felé címmel fotókiállítás nyílt a 40 éve alakult Szolidaritás szakszervezetről.) 

A hazai jobboldalnak nehézségei vannak a száz évvel ezelőtti traumatikus események feldolgozásával. Nagy kérdés, hogy Magyarország napjainkban milyen társadalmi integritással és katonai képességekkel nézne szembe egy újabb geopolitikai viharral.

Amerika egy év alatt megnyerte a háborút Párizsnak és Londonnak és ezzel új pályára állította Európa újkori történelmét. A XIX. században elcsatolt mexikói terület az USA lágy alteste maradt. Eurázsia összefogásának megakadályozása a kontinentális Nyugat-Európával a mai napig az angolszász geopolitikai stratégia alapköve.

Sokan talán csak most, a vasárnapi drámai események után figyeltek fel a katalán-spanyol konfliktusra, miközben általában alig tudunk valamit a katalánokról. Nem volt szó róluk a történelemórán, mint például a skótokról, és nem szerepeltek annyit a hírekben, mint a kurdok, akiket Szaddam Husszein iraki diktátor sanyargatott.

A második világháború egyik kulcseseménye történt 73 évvel ezelőtt.

A nagy uralkodó küzdelme a feudális magyar nemességgel újra aktuálissá vált. Ha egy politikai erő napjainkban visszafele próbálja tekerni az idő kerekét a rendi társadalom helyreállításának vágyával, a kijózanító pofon nem fog sokáig váratni magára.

A munkába igyekvőkkel is kitolt a metró, a diákok viszont megsiratták a mai leállást.

Széles látókört kíván meg az idei történelem érettségi is, csak remélni tudjuk, hogy minden osztálynak sikerült még időben feldolgoznia a Kádár-korszakot.

Folytatódik az érettségi vizsga, ma történelmi tudásukról adnak számot a diákok.

Lehet, hogy nem is a menekültek a fő okozói a szélsőséges pártok utóbbi időben tapasztalt előretörésének? Egy tanulmányban két tudós megvizsgálta az utóbbi 144 év válságait, recesszióit, és arra jutott, hogy az egyszerű gazdasági válságok, hanem a pénzügyi válságok után törtek előre mindig a szélsőségesek a politikában. Menekülthullám meg közben többnyire sehol.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen érzelmekkel, gondolatokkal és milyen várakozásokkal vágott neki Magyarország a demokratikus átalakulásnak. Bokros Lajos volt pénzügyminisztert arról kérdeztük, hogy az akkori társadalom mennyire láthatta reálisan az ország gazdasági lehetőségeit és milyen úton jutottunk el a jelenlegi helyzetig.

A fal bizonyos részeit már több mint 2000 éve módszeresen koptatja az időjárás, de az emberi tényező legalább akkora bajt jelent, mint a szél, az eső és a vihar együttvéve: nem csak a turisták amortizálják a világ egyik csodáját, hanem a helyiek is aktívan pusztítják a Nagy Falat. Vajon hogyan lehetne megmenteni?

A kerítés- és falépítés úgy látszik, megunhatatlan hobbija az emberiségnek, már vagy háromezer éve. Átmenetileg ezek megoldást nyújthattak egy-egy problémára, de a történelemre visszatekintve legtöbbjük ma már inkább feleslegesnek tűnik. A gyenge népeket a falak sem védték meg.

Továbbra is hihetetlen számokat produkál a Halálos iramban hetedik része, egyre feljebb kúszva a világranglétrán.

Kedves húzás, a Google már magyar idő szerint szombat éjfél körül megváltoztatta logóját a magyar forradalom emlékére. A felhasznált címer azonban nem az igazi.

A Nasdaq-buborék kipukkanásával kezdődött, majd a Lehman Brothers csődjével folytatódott a megrendülés a globális pénzügyi rendszerben. A politikai válság legmarkánsabban a civilizált világ perifériáján jelentkezik, a történelmi játszmák újraindultak.

Szombaton volt 150 éves a Budapesti Értéktőzsde, amely 1864. január 18-án kezdte meg működését. Az intézmény a századfordulóra a gazdasági élet megkerülhetetlen intézményévé, számos itt kereskedett termék esetében pedig Európa meghatározó piacává vált. A II. világháború utáni 40 éves szünet után a 1990-ben induló Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltás emblematikus intézménye lett.