Már-már unalomig ismert toposz, hogy a magyar társadalom nem sokat tud saját történelméről, és hogy ebben a megismerési folyamatban maga a történettudomány sem igazán siet a segítségére. A Magyar História most megjelent hétkötetes változata mindennek élő cáfolata, úgynevezett bookazine, azaz tartalmában egy komoly, friss történelmi kutatásokat felvonultató könyv, viszont mindez felgyorsult korunk igényeinek megfelelően magazin formátumban. A kötetekről Medgyesy Zsófia sorozatszerkesztővel beszélgettünk. 

Eddig az általános iskolai történelem oktatás alapját a kutatásokból levont tények adták, most változott a helyzet. A magyarság vélt hőstörténete került a tankönyvekbe, az oktatóknak ezt kell most tanítani. Mindez számos történelemtanár nézetével szembe megy, ráadásul a Nemzeti Alaptanterveben foglaltaknak sem feltétel felel meg a tananyag.

A megválasztott amerikai elnököt számos csapás érte magánéletében, így képes helyén kezelni a politikát és a kudarcokat, véli Jon Meacham. Joe Biden beszédírója szerint két dolgot érdemes kerülnünk: a nosztalgiát egy soha nem volt kor iránt, és azt a meggyőződést, hogy a mi problémáink a legnagyobbak. És egyetlen párt sem monopolizálhatja sem az erényt, sem a bölcsességet.

Szabadság, függetlenség, haza,  - ezek a szavak lengyelül furcsamód mind nőneműnek számítanak. Talán nem véletlen, hogy az idén negyven éve megalakult Szolidaritás szakszervezetben a nők kifejezetten fontos szerepet vittek. Mitrovits Miklós, a korszak történetének kutatója a vele készült videóinterjúban ismertet meg minket a valóban gazdag és izgalmas részletekkel. (A budapesti Lengyel Intézetben A szabadság felé címmel fotókiállítás nyílt a 40 éve alakult Szolidaritás szakszervezetről.) 

A hazai jobboldalnak nehézségei vannak a száz évvel ezelőtti traumatikus események feldolgozásával. Nagy kérdés, hogy Magyarország napjainkban milyen társadalmi integritással és katonai képességekkel nézne szembe egy újabb geopolitikai viharral.

Amerika egy év alatt megnyerte a háborút Párizsnak és Londonnak és ezzel új pályára állította Európa újkori történelmét. A XIX. században elcsatolt mexikói terület az USA lágy alteste maradt. Eurázsia összefogásának megakadályozása a kontinentális Nyugat-Európával a mai napig az angolszász geopolitikai stratégia alapköve.

Sokan talán csak most, a vasárnapi drámai események után figyeltek fel a katalán-spanyol konfliktusra, miközben általában alig tudunk valamit a katalánokról. Nem volt szó róluk a történelemórán, mint például a skótokról, és nem szerepeltek annyit a hírekben, mint a kurdok, akiket Szaddam Husszein iraki diktátor sanyargatott.

A második világháború egyik kulcseseménye történt 73 évvel ezelőtt.

A nagy uralkodó küzdelme a feudális magyar nemességgel újra aktuálissá vált. Ha egy politikai erő napjainkban visszafele próbálja tekerni az idő kerekét a rendi társadalom helyreállításának vágyával, a kijózanító pofon nem fog sokáig váratni magára.

A munkába igyekvőkkel is kitolt a metró, a diákok viszont megsiratták a mai leállást.

Széles látókört kíván meg az idei történelem érettségi is, csak remélni tudjuk, hogy minden osztálynak sikerült még időben feldolgoznia a Kádár-korszakot.

Folytatódik az érettségi vizsga, ma történelmi tudásukról adnak számot a diákok.

Lehet, hogy nem is a menekültek a fő okozói a szélsőséges pártok utóbbi időben tapasztalt előretörésének? Egy tanulmányban két tudós megvizsgálta az utóbbi 144 év válságait, recesszióit, és arra jutott, hogy az egyszerű gazdasági válságok, hanem a pénzügyi válságok után törtek előre mindig a szélsőségesek a politikában. Menekülthullám meg közben többnyire sehol.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen érzelmekkel, gondolatokkal és milyen várakozásokkal vágott neki Magyarország a demokratikus átalakulásnak. Bokros Lajos volt pénzügyminisztert arról kérdeztük, hogy az akkori társadalom mennyire láthatta reálisan az ország gazdasági lehetőségeit és milyen úton jutottunk el a jelenlegi helyzetig.

A fal bizonyos részeit már több mint 2000 éve módszeresen koptatja az időjárás, de az emberi tényező legalább akkora bajt jelent, mint a szél, az eső és a vihar együttvéve: nem csak a turisták amortizálják a világ egyik csodáját, hanem a helyiek is aktívan pusztítják a Nagy Falat. Vajon hogyan lehetne megmenteni?

A kerítés- és falépítés úgy látszik, megunhatatlan hobbija az emberiségnek, már vagy háromezer éve. Átmenetileg ezek megoldást nyújthattak egy-egy problémára, de a történelemre visszatekintve legtöbbjük ma már inkább feleslegesnek tűnik. A gyenge népeket a falak sem védték meg.

Továbbra is hihetetlen számokat produkál a Halálos iramban hetedik része, egyre feljebb kúszva a világranglétrán.

Kedves húzás, a Google már magyar idő szerint szombat éjfél körül megváltoztatta logóját a magyar forradalom emlékére. A felhasznált címer azonban nem az igazi.

A Nasdaq-buborék kipukkanásával kezdődött, majd a Lehman Brothers csődjével folytatódott a megrendülés a globális pénzügyi rendszerben. A politikai válság legmarkánsabban a civilizált világ perifériáján jelentkezik, a történelmi játszmák újraindultak.

Szombaton volt 150 éves a Budapesti Értéktőzsde, amely 1864. január 18-án kezdte meg működését. Az intézmény a századfordulóra a gazdasági élet megkerülhetetlen intézményévé, számos itt kereskedett termék esetében pedig Európa meghatározó piacává vált. A II. világháború utáni 40 éves szünet után a 1990-ben induló Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltás emblematikus intézménye lett.