A történelmi Magyarország bukása és a mai magyar jobboldal

Tisza István szobra Budapesten (MTI Fotó: Lakatos Péter)

100 éve ezen a napon otthonában gyilkolták meg az „őszirózsás forradalom” kitörésekor Tisza István korábbi miniszterelnököt. A hazai konzervatív oldal számára ez a mai napig traumatikus eseménynek számít, hiszen olvasatukban Tisza lehetett volna a nemzeti oldal azon politikai vezetője a vesztett világháború után, aki a török Kemál Atatürk mintájára fegyveresen szembeszáll az Antant hatalmak területrabló terveivel. Ezek azonban lehet, hogy csak vágyálmok, hiszen ahogyan Salamon Konrád történész a napokban megállapította, Tisza sajnos nem ismerte fel korának legfontosabb politikai feladatait sem, mindenekelőtt a földreform és a választójogi reform szükségességét.

Nehézségek a feldolgozással

A Horthy-korszakban megpróbálták feltárni gyilkosság pontos körülményeit és a vizsgálat megállapította, hogy az őszirózsás forradalom meghatározó politikai irányzatainak és vezetőiknek a merénylethez semmi közük nem volt, sőt érdekükben sem állt. Ezt a hazai radikális jobboldal figyelmen kívül hagyja és a Jobbikból kivált Mi Hazánk Mozgalom szócsövének számító Kuruc.Info vasárnap „Máig tisztázatlan körülmények: száz éve gyilkolták meg Tisza Istvánt a zsidók” címmel emlékezik vissza a merényletre. Ezt a cikket tehát egy nappal ezután publikálták Budapesten, hogy egy fehér nacionalista Pittsburghben 11 emberrel végzett egy zsinagógában.

De nemcsak a hazai szélsőjobbnak, hanem a kormánypárt mögött álló agytrösztöknek is nehézségeik vannak az akkori traumatikus események feldolgozásával. Domonkos László, a kormány által létrehozott és évente 300 millióval támogatott Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum nevű intézmény munkatársa, új könyvében azt a Héjjas Ivánt kívánja rehabilitálni, mi több, hőssé avatni, akinek a lelkét, hírhedt különítményeseivel együtt, a fehérterror Kecskemét-környéki tömeggyilkosságai terhelik. Nem mellékesen Héjjast 1947-ben távollétében halálra ítélték.

Késői ébredés

A mai feszült globális biztonságpolitikai helyzetben egy igazán releváns kérdés lehet, hogy a jobboldal által 8 év óta kormányzott Magyarország milyen társadalmi integritással és katonai képességekkel nézne szembe egy esetleges újabb geopolitikai viharral a térségünkben? A kormányzat ugyanis átaludta Trump elnökjelölti kampányát, amelyben az folyamatosan becsmérelte és feleslegesnek nevezte a NATO-t. 2010 óta márpedig az elmaradt fejlesztések teljes mértékben lerongyolták a Magyar Honvédség fegyverzetét és technikai eszközeit.

Káncz Csaba

A kormányzat csupán Trump elnökké választása után, 2017 januárjától indította el honvédelmi és haderő-fejlesztési programját „Zrínyi 2026” néven, amelynek értelmében évente a GDP 0,1 százalékával nő a védelmi költségvetés. Szkeptikus szakmai forrásaink szerint azonban a program egy újabb korrupciós hullám kezdete, ráadásul az EU kohéziós és strukturális alapjaiból úgy csatornázhatók át nagy pénzek a „haderőfejlesztés” felé, hogy az EU-nak ebbe az átlagosnál is kevésbé lesz belelátása.

A kormány nemzetvédelmi felelősségtudatának szintjét egyébként jól jelzi, hogy az állam 2011 és 2017 között 415 milliárd forint közpénzt költött látványsportokra. A románok ennyi pénzt inkább csúcstechnológiájú szárazföldi rakétarendszer beszerzésére költöttek. A Lockheed Martin 2020-ra szállítja le az első 18 HIMARS típusú, 2-300 kilométer hatótávolságú rakétatüzérségi rendszert Romániának (összesen 54-et rendeltek 1,25 milliárd dollár értékben).

Káncz Csaba jegyzete