|
| A Berlini Fal egy részlete (Fotó: Wikimedia Commons) |
Ahogy a kínai Nagy Fal nem tudta feltartóztatni a mongolokat, a Wales és Anglia határán levő sáncok az angolokat, a római limes nem tudta feltartóztatni a népvándorlást.
A falaknak, sáncoknak és egyéb erődítéseknek sokszor az volt a gyenge pontja és azért teljesedett be a sorsa, mert hiányoztak vagy gyengék voltak a védők. Úgy tűnik, soha, semmilyen kerítés vagy fal sem tudta megvédeni a gyengébb népeket.
1. Limes
A limest a rómaiak építették az állandó barbár betörések ellen, egy megerősített határ volt sok ezer kilométeren keresztül a birodalom körül. Egyes helyeken csak őrtornyok, erődök és kaszárnyák laza hálózata (a határfolyók partján), másutt vagy más korban földsánc, megint másutt kőfal. Egyik fontos központja az óbudai Aquincum volt. Több száz éven keresztül létezett, de a népvándorlás persze elsöpörte a birodalommal együtt.
2. Hadrianus és Antonius fala
A mai Britannia területén húzódó falak a sziget északi részén függetlennek maradó, megzabolázhatatlan barbár törzsek ellen védték a Római Birodalmat, tulajdonképpen a limes különösen erősen kiépített, speciális szakasza volt ez. Az északabbi, korábbi fal, Antonius fala azonban már elkészülte után pár évvel tarthatatlanná vált.
3. A Kínai Nagy Fal
A kínaiak az Északról özönlő nomád népek ellen építették az elképesztő hosszúságú, 21 ezer kilométeres, vastag falakat, amelyek tetején elfértek a harci szekerek is. Már Krisztus előtt a 7. században elkezdték, majd sokszor átépítették és bővítették. A középkorban sokáig főleg a mongolok ellen szolgált védelmül. A mongolok ennek ellenére elfoglalták Kínát a 13. században, sőt egy időben Pekinget tették meg fővárosuknak.
4. Konstantinápoly (Bizánc) falai
A hatalmas tripla városfal fogalommá vált, jó pár kilométer hosszú volt és több mint ezer évig kitartott, végül csak 1453-ban tudták áttörni a törökök. Vesztét a Wikipedia szerint főleg az ágyúk fejlődésének és a védők gyengeségének köszönhette.
5. Siegfried- és Maginot-vonalak
Ezek az erődláncolatok a német-francia határt őrizték az I. Világháború végén és a II. Világháborúban. A Siegfriedet 1918-ban súlyos harcok után áttörték, a Maginot-t a németek a második háborúban egyszerűen megkerülték. Sokak szerint ez utóbbi sors vár a Magyarországon tervezett déli határzárra is, ezért már felmerült annak kiterjesztése hosszabb szakaszokra.
6. Berlini fal és Vasfüggöny
A Berlini Fal és a Vasfüggöny, azaz a szocialista országokat Nyugat-Európától elválasztó határzár abban az értelemben hatásos volt, hogy évtizedekig megakadályozta a diktatúra alatt nyögő országokból a lakosság tömeges disszidálását.
Ennek azonban súlyos ára volt: egyszerű kerítés helyett bonyolult határzárakat kellett építeni, kettő szögesdróttal, őrtornyok garmadájával, helyenként aknákkal és más műszaki megoldásokkal. Sőt az ellenőrzés már a határ felé tartó vonatokon, buszokon, autóutakon megkezdődött, civil ruhás rendőrök igazoltatták az embereket.
Másrészt tűzparancs volt érvényben, és az évek során sok száz ember veszítette életét a határon. A rendszerváltás után a kormányok egyik első dolga volt a határzár és a Fal lebontása.
7. Cheolli Jangseong
Korea és Kína határán is volt valamikor fal és erődrendszer, sőt mindjárt kettő is. A koreai név valami olyasmit jelent, hogy ezer mérföldes fal, és bár itt egy mérföld csak 500 méter körül lehetett, ez is mintegy 500 kilométeres távolságnak felel meg.
8. A vörös kígyó (Gorgan fala)
Iránban is létezik egy 195 kilométeres fal erődökkel az ország északi részén, a felhasznált tégla színe miatt Vörös Kígyónak is nevezik. Állítólag a kínai Nagy Fal után a második leghosszabb ma is álló fal a világon, 30 erőddel 30 ezer katona védhette valaha, mégis alig ismert. Vitatott, hogy az ókorban vagy a korai középkorban készült-e.
9. Oroszok kontra tatárok
Az oroszok a középkorban a tatár betörések ellen építettek sáncot és erődrendszert a középkor végén a Moszkvai Állam határainál, főleg kidöntött fákból (Zaszecsnaja Cserta). Hosszát mintegy ezer kilométerre teszik.
10. Vikingek, dánok és poroszok
Dániát és a mai Németországot is választották el sáncok, valószínűleg már az ötödik századtól. Ám azután a vikingek is tatarozgatták, sőt érdekes módon nem is oly régen, 1864-ben, a második német-dán háború idején is újra használatba vették. Miután ma a védművek Németország területén vannak, elképzelhetjük, melyik fél bizonyult erősebbnek a történelem során.
11. S védd az életed
Svédországban is találunk kora középkori sáncokat, védműveket, melyek az ország belsejét a Balti-tenger felőli támadásoktól védték.
12. Óvakodj az angoloktól
Angliát és Wales-t 240 kilométeres földsáncok választották el valamikor egymástól, amelyeket valószínűleg a nyolcadik században építtetett egy walesi király. Sikerült? Hosszú távon nem, Wales később angol fennhatóság alá került.
13. Szászsáncok Hamburg mellett
A korai középkorban a germán szászok és a szláv obodriták védték magukat egymástól a mai Észak-Németország területén, Hamburg közelében egy észak-déli irányú sánccal. A történelemből könnyen tudhatjuk, hogy a szlávok maradtak alul, hiszen ez a terület ma Németország kellős közepe.
14. A nagy Sókerítés
A 19. században a britek India kellős közepére húztak fel egy négyezer kilométeres kerítést, a Himalájától a Bengáli-öbölig, amely afféle belső határként eredetileg a sóvámok beszedésére szolgált. A csempészek és más határsértők ellen fénykorában 14 ezer ember védte, majd amikor az előállítás helyén kezdték adóztatni a sót, feleslegessé vált az egész.
15. Nagy Sándor kapui
A híres görög hadvezérnek és uralkodónak tulajdonítják, de valószínűleg perzsa királyok építtették a határzárat a Kaukázus hegységben, amely szintén a betörő nomádok ellen védte az országot. Tudósok összefüggésbe hozzák az említett Gorgan-fallal is.
16. Pandya a pandyaiaké
Indiában Maddukarai-falként ismernek egy falat, amely valamikor a „Chera, Chola és Pandya királyságokat” választotta el egymástól. Állítólag a határviták rendezésének volt ez egykor kiváló eszköze. Akár kétezer éves is lehet, a helyi lakosok ma is kőbányának használják egyes részeit.
A jobboldali ellenzék jelöltje Gordana Sziljanovszka-Davkova, szerezte meg a legtöbb szavazatot a szerdai északmacedón elnökválasztás első fordulójában. 
