Mária Terézia osztrák főhercegnő, magyar királynő egyetlen Magyarországon fellelhető egész alakos szobra a Gödöllői Királyi Kastély parkjában. MTI Fotó: Földi Imre

Május 13-án volt 300 éve, hogy megszületett a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb uralkodója, Mária Terézia. A hazai sajtó agyonhallgatta ezt a kiemelkedő évfordulót. Holott Nemeskürty István történész szerint „minden túlzás nélkül állítható, hogy az országnak Hunyadi Mátyás óta ilyen jelentős és ennyire hasznos uralkodója nem volt.”

A nemzet én vagyok!

Miközben öles léptékkel halad hazánk re-feudalizációja és új hűbér-urak lepik el a vidéket, ismét felrémlenek a három évszázaddal ezelőtti törésvonalak. Mária Terézia ugyanis a jobbágykérdésben került leghamarabb ellentmondásba a magyar nemességgel. A magyar nemesség önmagát tekintette a magyar nemzetnek, földesúri jogaihoz makacsan ragaszkodott, akadályozva ezzel a mezőgazdasági termelés, ezzel pedig a nemzetgazdaság fejlődését.

Szekfű Gyula történész így fogalmaz arról a korról: „A magyar rendiség a felvilágosodás eszme-komplexumát nem ismerte és így nem is vállalkozhatott annak a magyar életbe való átültetésére. Így maradt ez a feladat Mária Teréziára. A vasmegyei Batthyányi-birtokon voltak falvak, amelyeknek az uradalmi gabonát Grazba kellett fuvarozniuk s nemcsak, hogy az élelmükről és az abrakról nem gondoskodott az uradalom, hanem még a vámot is velük fizettették meg.”

Az új vazallusok

Nos, három évszázaddal később, 2016-ban az Orbán-kormány egyik legnagyobb horderejű intézkedése az állami földvagyon privatizációja volt. Ángyán József, aki egy ideig maga is államtitkárként segítette a kormány munkáját, az elárverezések adatainak elemzése alapján megállapította, hogy például a Fejér megyei földek kétharmadát egy szűk, politikai vazallusi kör nyerte meg. „A legtöbb birtoktestet két család: Antalffyék és Zimmermannék, a Csákvári Mezőgazdasági Integrációs Zrt. vezérkara, és a cégük alkalmazottai vásárolták meg. Szorosan mögöttük van a listán Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor gyermekkori jó barátja, és Felcsút polgármestere.”

Jelenleg Európában a 100 hektár feletti birtoktestek aránya Szlovéniában 7 százalék, Ausztriában 16 százalék, Hol-landiában 19 százalék, Lengyelországban 21 százalék. Magyarországon ezeknek a birtokoknak az aránya 64 százalék. 2016-ban a támogatást kapóknak kevesebb mint 0,3 százaléka, a legnagyobb 500 gazdálkodó kapta meg a támogatások 21,5 százalékát, összesen 138 milliárd forintot. Ez a 138 milliárd forint lehetővé tette, hogy 500 gazdálkodó közel 300 millió forintot kapjon fejenként. A többi, közel 170 ezer gazdálkodó átlagban nem kapott 3 millió forintot sem.

Az idő letiporja a hátramaradókat

Mária Terézia egy másik fronton is reformálni igyekezett a hazai feudalizmust, ezért kidolgoztatta az oktatásügy korszerűsítését (Ratio Educationis, 1777). A kidolgozó Ürményi József így vallott erről: „Az állam boldogsága leginkább a tanulmányok egyenlő mivoltától függ, ezért szükséges, hogy a különböző iskolákban ugyanazok a tanok tárgyaltassanak, azonosak legyenek a szabályok és az igazgatásnak a módja.”

Nos, 240 évvel később az alábbi kép tárul elénk: az OECD friss mérése szerint a magyar diákok 27,5 százaléka nem rendelkezik az elvárható minimális szövegértési képességekkel sem – holott hat éve még csak a magyar tanulók 17 százalékának volt ilyen rossz a szövegértése. A magyar oktatási rendszer sem a tehetséggondozásban, sem a hátránykompenzációban nem képes megfelelő szolgáltatást nyújtani, és miközben mindenkinek romlik a teljesítménye, még az egyenlőtlenségek is növekednek. A friss PISA-eredmények szerint Európában a magyar oktatási rendszer a legegyenlőtlenebb, itt tud az iskola a legkevesebbet változtatni a hozott hátrányokon.

Káncz Csaba

A magyar miniszterelnök hétfőn Pekingben kijelentette, hogy „a világ egy tekintélyes részének elege lett a régi globalizációs formából, mert az két részre osztotta a világot: tanárokra és diákokra, és egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik részét.” Nos, mi pedig Mária Terézia születése után 300 évvel vegyük le a kalapunkat, így tisztelegve a nagy uralkodó feudalizmus elleni küzdelme előtt. Hazánkat a fejlett, modern világ kétszer tiporta le a múlt században. Ne legyenek kétségeink: ha egy politikai erő visszafele próbálja tekerni az idő kerekét a rendi társadalom helyreállításának vágyával, a kijózanító pofon nem fog sokáig váratni magára.

Káncz Csaba jegyzete