A kínai Nagy Fal - Maximilian Dörrbecker (Chumwa), Wikimedia Commons. Kattintásra nagyobb méretben is megtekinthető

Az időjárás, a vandalizmus, a karbantartás és a felügyelet hiánya - egyebek között ezek veszélyeztetik a kínai Nagy Fal Ming-dinasztia korában épült részeinek jövőjét. A legutóbbi, 2014-ben végzett felmérés eredménye szerint a fal mindössze 8,2 százaléka van viszonylag jó állapotban, míg 74,1 százaléka rossznak minősíthető. Sőt, helyenként már annyira rossz a helyzet, hogy még a fal teljes hosszát sem lehet megmondani: 9 ezertől 21 ezer kilométerig terjednek a becslések attól függően, hogy a hiányzó vagy gyakorlatilag leomlott részeket is beleszámítják-e.

A falat a Krisztus előtti 5. században kezdték építeni, de a Ming dinasztia korában, a 14. és a 17. század között egy jelentős, több mint 6 ezer kilométer hosszú szakaszt építettek hozzá, amely a turisták által leginkább kedvelt, Pekingtől északra található részt is magába foglalja. A Beijing Times nemrég a Kínai Nagy Fal Társaság friss tanulmányát idézve számolt be arról: a Ming-kori fal 30 százaléka már eltűnt, a teljes falnak pedig a 10 százaléka vált az enyészet martalékává.

Hova tűnik a fal?

Illetve nem is teljesen csak az idő a felelős. A Beijing Times pontokba szedte, miért tűnik el az emberiség történetének egyik legmonumentálisabb törtélemi emléke.

1. Az időjárás és a természet: a szél az évszázadok alatt sokat koptatott a falon, az eső is komoly erózióért felelős, óriási lyukak keletkeztek a falon - számos torony olyan állapotba került, hogy egy komolyabb vihar könnyen ledöntheti, ahogy erre már volt példa. A viharok mellett az elburjánzó növényzet is veszélyt jelent a falra, a fák gyökerei sok kárt okoznak.

2. A természet mellett az emberi tényező is komoly veszélyt jelent. A turisták és a helyiek is sokat ártanak: a messze földről érkezők szuvenírként hordják el a köveket, a fal melletti szegény falvak lakói pedig esetenként építőanyagnak lopják a téglákat, míg a kínai írással gravírozott téglák darabját egyébként 30 dollárért adják el a külföldieknek. Bár ezért 5 ezer jüanos büntetés is járhat, a szabályokat nincs aki betartassa.

A falnak vannak olyan területei, amelyeket még kevésbé tártak fel. Világszerte terjed azonban az a hobbi, hogy épp ezekre a szakaszokra szerveznek felfedezőtúrákat; ezen területek teherbíró képességét jelentősen meghaladó létszámú turista érkezik évről évre, rengeteg kárt okozva.

3. Bár már 2006-ban kihirdettek egy rendeletet a kínai Nagy Fal védelme érdekében, de a szakértők szerint mivel nincsenek meg a konkrét szabályok, nincs illetékes, aki eljárna az ügyekben, a rendelet semmit sem ér. A fal emellett egyszerűen túlságosan hatalmas: nagyon nehéz és költséges a teljes építmény ellenőrzése.  A fal egyes szakaszai nehezen megközelíthető, erdős részeken húzódnak, és van olyan tartomány, ahol összesen 9 ember dolgozik a kulturális örökségvédelmi osztályon, miközben több mint 140 kilométernyi szakasz tartozna a felügyeletük alá.

Messziről nézve minden rendben... Fotó: Severin.stalder / Wikimedia Commons, 2013

Hogyan lehetne megmenteni?

A kérdésről komoly szakmai viták folynak. Még az sem egyértelmű, hogy a falat egyben vagy részekre darabolva kellene kezelnie az örökségvédelemnek. Radásul egyre több az olyan szakasz, ahol már nincs is mit megvédeni. Van, ahol fontos turisztikai látványosság (és ezért bevételt is hoz vagy hozhatna), máshol viszont csak néhány rom valahol a távoli vidékeken.

A helyreállításnál is rengeteg a kérdés, ezeknek csak az egyike, hogy ki és miből építhetné vissza a leomlott részeket, erősíthetné meg a meggyengült tornyokat. Azt sem tudják egyelőre eldönteni, hogy melyik állapotot tekintsék "status quo"-nak - vajon az eredeti állapotot kellene mindenhol visszaállítani, vagy a mostani állapotból kiindulva kellene újjáépíteni a falat?

Ugyanígy még abban sem egyezett meg a szakma: kinek mentsék meg a falat? Ki kell-e tiltani a turistákat, akik rengeteg kárt okoztak a falon, vagy még több embert kell odavonzani, hogy még nagyobb turisztikai értéket képviseljen a fal?

Ami biztos: a Nagy Fal már a világ 100 legveszélyeztetettebb kulturális örökségének listájára is felkerült, és amíg a fenti kérdések eldöntésén vitatkoznak a szakemberek, addig napról-napra romlik az állapot.