8p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Vissza a Szovjetunióba! Ez zajlik az orosz középiskolákban. Úgy tűnik, Putyin háborúskodásának ez is egy következménye. Pedig a történelem utólagos elferdítése generációk tudatát határozhatja meg.

Vlagyimir Putyin – aki a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa alapján 2023 márciusa óta háborús bűnök elkövetésének vádja miatt körözött személy, és épp az elnökválasztásra készül – utasítására az új orosz középiskolai tankönyvek tavaly augusztustól már a sztálinista bűnök kifehérítését és a Szovjetunió örökségének rehabilitációját kísérlik meg. Míg korábban az iskolák és a tanárok különféle oktatási anyagok közül választhattak, ezek az újonnan készített tankönyvek kötelezőek lettek a 10. és 11. osztályosok számára Oroszországban és Ukrajna megszállt területein.

„Ezek az új könyvek csak újabb példái az orosz állam erőfeszítéseinek, hogy még a történelmet és a tudományosságot is Putyin céljainak rendeljék alá” – véli Anya Free, az Arizonai Állami Egyetem orosz és szovjet történelem tudósa.

Hasonló próbálkozás a 2023 novemberében létrehozott Nemzeti Történelmi Emlékezet Központja is, amelynek feladata a „hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékek, kultúra és történelmi emlékezet” megőrzése, valamint a történelmi parkok hálózatának létrehozása „Oroszország: Az én történetem” jeligével, olyan megszállt városokban is, mint Luhanszk és Melitopol, illetve az „Oroszok és ukránok történelmi egységéről” című levéltári dokumentumgyűjtemény 2023-as kiadása.

A Grúziában található Sztálin múzeum. Fotó: Depositphotos
A Grúziában található Sztálin múzeum. Fotó: Depositphotos

Ezek a projektek nemcsak azt demonstrálják, hogy Putyin a történelmi narratíva irányítására törekszik, hanem az orosz kulturális és oktatási imperializmus népszerűsítését is megcélozza – írja a történelemtudós a The Conversation hasábjain.

Putyinnak a szovjet múlt megváltoztatására tett erőfeszítéseit segíthet megmagyarázni az, miért került Sztálin a postaládákba 2023-ban.

Ugyanis tavaly júniusban a megkérdezett oroszok 63 százaléka pozitív hozzáállását fejezte ki az egykori szovjet diktátor mellett a széles körű tisztogatásai, tömeges kivégzései, a kényszermunkatáborok és politikája ellenére, amelyek honfitársai millióinak halálát okozta.

Ám Sztálin helye és szerepe a történelemben továbbra is igen megosztó az egykori szovjet utódállamokban. Különösen ott, ahol Oroszország jelentős politikai és kulturális befolyást tart fenn.

Grúziában, Sztálin hazájában például a minap megrongálták a hírhedt ikon tiszteletére készített új szobrot, amely utódállam mély megosztottságára utal. Ezzel egyidejűleg egyre nő a diktátor magánfinanszírozású emlékműveinek száma, miközben sorra tűnnek el az oroszországi politikai elnyomás áldozatainak emlékművei. Ennek ellenére az aktivisták továbbra is küzdenek a politikai áldozatok emlékéért.

Az elferdítések történelme

Putyin, aki híres arról, mennyire a történelem megszállottja, 2013 óta beszél a nemzeti történelemtankönyvek létrehozásáról. 2023 augusztusára teljesült végül a kívánsága, amikor egyik legközelebbi munkatársa, Vlagyimir Medinszkij volt kulturális miniszter új tankönyveket mutatott be a 10. és 11. osztályos tanulók számára: kettőt orosz történelemből, kettőt világtörténelemből. Medinszkij mind a négy könyv társszerzője volt.

A 10. osztályos tankönyvek az 1914-től 1945-ig tartó időszakot fedik le, a 11. osztályos tankönyvek pedig 1945-től napjainkig ölelik fel a történelmet, és tartalmaznak részeket a jelenlegi orosz-ukrán háborúról is, amelyet Oroszországban hivatalosan „különleges katonai műveletnek” neveznek. 

Az új tankönyvekből többek közt megtudhatják a diákok, hogy a Nyugat az oroszországi helyzet "destabilizálását” szeretné elérni, próbálják „belerángatni különféle” konfliktusokba, a végső cél pedig Oroszország elpusztítása. Ukrajna egy nyugati kreatúra, amelyet Oroszország ellenében hoztak létre, sőt, annak kék-sárga zászlaját is az osztrákok találták ki, akik meg akarták győzni az ukránokat arról, hogy különböznek az oroszoktól. Ukrajna 2022. február 24-i lerohanásának egyik fő okaként azt jelölték meg, hogy a kijevi vezetés szeretett volna csatlakozni a NATO-hoz, "ami minden bizonnyal a világ végét jelentette volna".

Elvetemült történelmi narratívák

Az új iskolai tankönyvek a sztálinizmusról még némi igazságot megőriznek, de úgy, hogy közben még hatásosabbá teszi a történelmi narratíva torzítását. A 10. osztályos orosz történelem tankönyv például röviden megemlíti a szovjet mezőgazdaság kollektivizálásának drámai következményeit, beleértve az 1932-33-as, ember okozta éhínségeket Ukrajnában, Kazahsztánban, Észak-Kaukázusban és más régiókban. Mégis, kizárólag a rossz termést és a helyi vezetés hibáit hibáztatja, nem pedig a sztálinista politikát, amely az éhínségeket okozta.

Ukrajna nagy éhínségét, vagyis a holodomort sok történész és nemzetközi szervezet is népirtásnak tartja.

Emellett a második világháborúról szóló részben a diákok azt tanulják, hogy a háború alatt „a parasztság kollektív bravúrja a magánbirtokok uralma esetén lehetetlen lett volna” – pedig a szovjet rendszer miatt lett volna lehetetlen.

Az orosz történelemtankönyv csak röviden említi meg az 1937-38-as „nagy terrort”, amelyben milliókat tartóztattak le, és becslések szerint 700 ezer-1,2 millió embert végeztek ki. Megemlítik Sztálin személyes szerepét is, de közben hangsúlyozzák a különböző szovjet köztársaságok, régiók feljelentéseinek és hatóságainak szerepét is. Ám a szovjet titkosrendőrség megalkotóját és a forradalom utáni „vörös terror” ötletgazdáját, Félix Dzerzsinszkijt dicsérik az „ellenforradalom elleni küzdelméért”, „a professzionális oktatási rendszer megteremtéséért” és „az állam helyreállításában játszott szerepéért.”

Minden nemzeti történelem eredendően elfogult, még a demokratikus társadalmakban is. Medinszkij tankönyvei azonban torzítják a történelmet – jelenti ki a történelemtudós.

A szerzők ugyanis minden objektivitást nélkülöznek, miközben a szovjet külpolitikát folyamatosan defenzívként tüntetik fel, és azt hirdetik, hogy mindenki védelmét szolgálják, akit a Szovjetunió elfoglal és magához csatol.

A szakértő szerint Sztálin és bűneinek elmeszelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük Putyin elcsúszását az egyre imperialistább ideológia és célok felé.

2017-ben Putyin részt vett a moszkvai politikai elnyomások áldozatainak emlékművének megnyitó ünnepségén, amikor elismerte a sztálini terror erőszakosságát, és azzal érvelt, hogy az „semmivel sem magyarázható”. Azonban Putyin és az orosz vezetői kör ideológusai egyre gyakrabban hangoztatják, hogy Sztálin külpolitikája és a második világháborúban betöltött vezetése felülírja a saját népe elleni bűneit. Putyin a National Interest című amerikai folyóiratban 2020-ban megjelent cikkében Sztálint méltatta „az ország védelmének megerősítése érdekében tett” tevékenységéért.

Háború a történelmi emlékezet ellen

Minél agresszívebb Oroszország politikája, az állam annál jobban védi a szovjet történelmi örökséget. A moszkvai hatóságok 2020 óta nem engedélyezik Moszkvában az október 29-én tartott hagyományos demonstrációkat a harmincas évek nagy terrorjának áldozataira emlékezve.

2021 decemberében az orosz hatóságok elrendelték a Memorial emberi jogi csoport felszámolását is, ezzel teljes mértékben felszabadítva a történelmi emlékezet elleni háborút.

A szervezetet, amely 2022-ben a Nobel-békedíj három díjazottja között volt, az Orosz Legfelsőbb Bíróság azzal vádolta meg, hogy „eltorzította a háborúval kapcsolatos emlékezetet”, „rehabilitálta a nácikat”, és „hamis képet alkotott a terrorista Szovjetunióról és Oroszországról."

Nem véletlen, hogy a szovjet terrort évtizedeken át dokumentáló szervezet elleni támadás a nyugat- és ukrán-ellenes hisztéria közepette, közvetlenül Ukrajna teljes körű inváziója előtt történt. A szervezet azonban a hatóságok hatalmas nyomása ellenére továbbra is működik, bizonyítva az ellenállás hatalmas erejét.

Az újonnan megírt putyinista történelemkönyvekben mindig az állam és annak terjeszkedése áll a középpontban, akárcsak a sztálinizmus idején. Az emberekkel mindeközben pedig egy Sztálin által kedvelt közmondás szerint bánnak, amely összefoglalja a hozzáállását az általa alkalmazott könyörtelen és brutális intézkedésekhez: „Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács.”

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: A jegybank veszteséges és tőkehiányos – mekkora baj ez?
Bod Péter Ákos | 2025. október 31. 05:50
Magyarázatot igényel, hogy a központi bank, amely egyben bankfelügyeleti intézmény, Magyarország monetáris hatósága, miként került ebbe a helyzetbe, majd pedig azt kell megvizsgálni, hogy melyek a kialakult helyzet következményei. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök cikke.
Makro / Külgazdaság Döntött a kormány a 14. havi nyugdíjról
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 19:57
Orbán Viktor elmondta: lesz 14. havi nyugdíj, de a bevezetési rendjén még dolgoznak. 
Makro / Külgazdaság Magyar Péter elmondta, kit látna szívesen egészségügyi miniszterként
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 18:17
Az Egyesült Királyságban és Magyarországon is dolgozó ortopéd főorvos, Hegedűs Zsolt a jelölt.
Makro / Külgazdaság Magyar férfi vezette a bűnbandát, amely 70 milliárd forint értékű kokainnal üzletelt
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 17:24
M. Ferenc Magyarországon is 40 kilogramm kokaint értékesített, a dominikai hatóságok azonban 2,2 tonnás szállítmányt találtak, amely szintén a bandájához köthető. A hatóságok Magyarországon is 13 helyen csaptak le az ügy miatt.
Makro / Külgazdaság Lezárta hosszú vitáját Donald Trump és Hszi Csin-ping
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 15:49
Kína szállítani fogja a ritkaföldfémeket, és nagy mennyiségű amerikai szóját vásárol: ezekről is megállapodott Donald Trump Hszi Csin-pinggel. A két elnök között szóba került a drogkereskedelem elleni fellépés is.
Makro / Külgazdaság Gyümölcs, zöldség, hús és sajt is szerepel az új árrésstopos listán
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 15:09
Tizennégy tétellel bővíti az árrésstopos termékek listáját a kormány december 1-től. 
Makro / Külgazdaság Orosz felderítő repülőgépet fogott a lengyel légvédelem a Balti-tengernél
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 14:18
Az orosz gép előzetes bejelentés nélkül repült a lengyel határ közelébe, a MiG-29-esek kikísérték a területről. A héten ez már a második hasonló eset.
Makro / Külgazdaság Kárpátalján is áramszüntet okozott a 650 drónos orosz támadás
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 13:43
Az ukrajnai energetikai infrastruktúrát támadta az orosz hadsereg, a helyreállítás napközben is tart. Zaporizzsjában lakóépületet is ért találat.
Makro / Külgazdaság Az ingyenes készpénzfelvétel kétszeresére bővítését javasolja a parlament gazdasági bizottsága
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 13:26
300 ezer forint lenne az új limit a törvényjavaslat szerint, amiről még idén dönthet az Országgyűlés.
Makro / Külgazdaság A csehek is jól leköröztek növekedésben
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 12:15
A vártnál nagyobb növekedést ért el az euróövezeti bruttó hazai termék a harmadik negyedévben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön kiadott jelentése szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG