Putyin elnök gyors győzelemre számított, amikor elindította ukrajnai invázióját. De miközben már akár 300 ezer orosz katona is meghalt vagy megsebesült, a Kreml most egy hosszú háborúra készül.
Miről árulkodik a büdzsé?
Az orosz kormány a napokban előterjesztette a 2024-es központi költségvetés tervezetét, amely azt mutatja, hogy a Kreml hosszú, kimerítő háborúra mozgósítja gazdaságát. Az új költségvetésben a védelmi kiadások jövőre Oroszország teljes költségvetési kiadásainak 29,4 százalékát, azaz közel egyharmadát teszik ki.
"A költségvetés struktúrája azt mutatja, hogy a fő hangsúly a győzelmünk biztosításán van - a hadsereg, a védelmi képesség, a fegyveres erők, a harcosok. Minden, ami a fronthoz, minden, ami a győzelemhez szükséges, benne van a költségvetésben" - magyarázta Anton Sziljuanov orosz pénzügyminiszter.
Ócskavasak a raktáron
De nem csak az a kérdés, hogy a Kreml képes-e előteremteni a pénzt az ilyen kiadások finanszírozására, hanem az is, hogy Oroszország védelmi-ipari bázisa képes lesz-e teljesíteni.
A Kreml félelmetes arzenállal kezdte a háborút, amely jóval meghaladta Ukrajna légi, szárazföldi és tengeri képességeit, ami kezdetben sok nyugati megfigyelőt arra engedett következtetni, hogy Ukrajna gyorsan felülkerekedik az orosz hadseregen.
Ugyanakkor az orosz veszteségek a háborúban - mind az emberi áldozatok, mind a hadianyag tekintetében - szintén elképesztőek,
ami arra kényszerítette Oroszországot, hogy kivonja a raktárakból az elöregedett felszereléseket. Az invázió első néhány hónapja megmutatta, hogy az Ukrajnában használt, orosz raktárakban tárolt felszerelések jelentős része régebbi és gyengébb minőségű.
A felszerelések cseréje továbbá azért is kihívást jelent, mert a magasabb kategóriájú orosz fegyverrendszerek - beleértve a fő harckocsikat, repülőgépeket és rakétákat - hagyományosan a nyugatról importált kritikus alkatrészektől függenek, mint például az optikai rendszerek, csapágyak, szerszámgépek, motorok és mikrochipek. A szövetségesek szankciói és az exportellenőrzések korlátozták Oroszország hozzáférését ezekhez az elemekhez, így befolyásolva a Kreml képességét a fegyveres erők ellátásához szükséges fejlett fegyverek és berendezések gyártására.
Rugalmas kijátszás
Az elkötelezett ellenfelek azonban alkalmazkodnak. Oroszország figyelemre méltó alkalmazkodóképességről tett tanúbizonyságot a nyugati szankciókkal szemben. Több régiót és kontinenst átfogó, a szankciókat megkerülő ellátási láncokat hozott létre Európától az Indo-csendes-óceáni térségig. Alternatív beszállítókat talált, például Kínát, amely 2022 óta több millió dollár értékben adott el félvezetőket, drónokat és más típusú kettős felhasználású termékeket Oroszországnak.
Oroszország arra is törekszik, hogy több mint kétszeresére - egyes esetekben tízszeresére -növelje a haditechnikai eszközök, köztük harckocsik, rakétavetők, tüzérségi eszközök és rakéták hazai gyártását - legalábbis az orosz állami tulajdonú Rosztec védelmi konglomerátum képviselői szerint.
A Kreml erőfeszítéseinek is vannak korlátjai és potenciális buktatói, amelyek végső soron befolyásolják annak minőségét, amit Oroszország produkálni tud. Az USA és szövetségesei továbbra is aktívan célba veszik Oroszország szankciókat kijátszó erőfeszítéseit, folyamatosan bővítve a szankciókkal sújtott személyek és szervezetek listáját.
Moszkva Peking, mint alternatív szállító felé fordulása, bár kétségtelenül aggasztó, új kihívásokkal jár. Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettes szerint Kína még nem gyártja azokat a fejlett félvezetőket, amelyekre Oroszország védelmi-ipari bázisának szüksége van, és a kevésbé fejlett mikrochipek mintegy 40 százaléka, amelyeket Kína Oroszországnak adott el, hibás volt.
Elforduló hátország
Továbbá a hadigazdaság felé való elmozdulás belpolitikai kockázatokat jelent Putyin kormánya számára. Miközben az állami védelmi kiadások növelése serkentette a gazdaságot, ez a költségvetés rovására ment. A rubel gyengülése drágítja a kritikus alkatrészek importját, akár Kínán keresztül, akár a feketepiacon.
Az infláció növekszik, amit a magas árú import, a kifejezett munkaerőhiány és a háborúra fordított kormányzati kiadások drámai növekedése gerjeszt.
Ezenkívül az orosz globális fegyvereladásai jelentősen csökkennek. Oroszország hadiipari bázisa befelé fordult, és az Ukrajnában harcoló csapatok ellátását helyezi előtérbe. Ez azonban azt jelenti, hogy a védelmi ágazat most sokkal kevesebb bevételt hoz, és jelentősen megterheli a Kreml feszített költségvetését.
A Kreml elkezdte lehívni a pénzeket a válságokra felhalmozott tartalálk-alapjából, hogy a gyárakat működésben tartsa. Így az orosz kiadásokból csak fegyverek lesznek - és kevés jólét.
Ezek a korlátozások belső sebezhetőséget teremthetnek az orosz belső fronton, amelyet Moszkva szorosan figyel. A Kreml elhalasztotta a mozgósítás újabb körét, mert aggódik a közvélemény negatív reakciói miatt. Az orosz kormány tudja, hogy a pangó gazdaság a magas ember-veszteségekkel párosulva negatívan hat a közvélemény támogatására. Márpedig az orosz hátországnak kezd elege lenni a háborúból.
Bár a Kreml erős autokratikus uralma elszigetelheti az orosz vezetést a közvélemény szeszélyeitől, saját stabilitását soha nem tekintheti magától értetődőnek, amint azt Jevgenyij Prigozsin lázadása és a Wagner zsoldoscsoportjának idén nyári, Moszkva felé tartó menetelése is mutatja.
Ki bírja tovább?
Mindazonáltal a Kreml képes lesz tömegesen gyártani fegyvereket, különösen olcsó, de taktikailag hatékony fegyvereket, például kamikaze drónokat és siklórepülő bombákat. Ez előnyhöz juttathatja Oroszországot a 2024-es évhez közeledve, mivel a nyugati védelmi termelés közel sem nőtt fel ugyanilyen mértékben.
Moszkva háborús erőfeszítései melletti elkötelezettségével Kijev csak úgy lesz képes fenntartani védelmét és visszafoglalni Oroszországtól az elfoglalt területeket, ha 2024-ben megszakítás nélkül nyugati katonai segélyeket kap. Putyin továbbra is arra összpontosít, hogy Oroszország gazdaságát úgy alakítsa át, hogy az támogassa védelmi-ipari bázisát.
Most Ukrajna nemzetközi partnereinek kell ugyanezt megtenniük.
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
