Az ukrajnai orosz invázió kezdetén a Kreml csapatai több okból kifolyólag is közröhej tárgyai lettek szerte a világban: páncélos oszlopok egyenesen ukrán csapdákba hajtottak, teherautók maradtak üzemanyag nélkül, a légvédelmi rendszer kínos hiányosságokat árult el, és még a tábornokokat is lehallgatták, mert nem rendelkeztek biztonságos kommunikációs eszközökkel.
De az orosz fegyveres erők azóta egyértelműen mutatják az alkalmazkodás jeleit. A gyakran kigúnyolt kép egy olyan hadseregről, amely az ősi szovjet technológiára támaszkodik, és "ágyútöltelék" katonákkal támad, túlságosan is egyoldalú. A „Lancet” kamikaze drón az orosz innovációs képesség kiemelkedő példája.
Mit tudunk róla?
Az Iránból importált nagy hatótávolságú Shahed drónokkal ellentétben, amelyeket Oroszország Ukrajna energetikai infrastruktúrájának megtámadására használ, a Lancet orosz fejlesztés. Moszkva idén már több százat vetett be belőlük, súlyos veszteségeket okozva az ukrán hadseregnek. Nemrég még az ukrán főparancsnok, Valerii Zaluzhnyi is problémaként emelte ki a Lancet drónokat egy, nagy politikai vihart kiváltó cikkében.
Az orosz csatornák szinte naponta tesznek közzé újabb és újabb videókat arról, hogy ukrán tüzérségi lövegek, radarok, sőt harckocsik is áldozatul esnek egy-egy becsapódó Lancetnek. Ahogy az ukrán hazafiak az orosz áldozatokról készült képeket terjesztik a közösségi oldalakon, úgy örülnek az oroszországi háború támogatói saját sikereiknek.
A siker titka
Az orosz fejlesztés nagyszerűsége nem utolsósorban az egyszerűségében rejlik. Az orosz adatok szerint a Lancet drónok előállítása mindössze hárommillió rubelbe, azaz 30 ezer dollárnak megfelelő összegbe kerül. Ha ezzel sikerül egy több százezer vagy akár több millió dollárt érő nyugati katonai eszközt megsemmisíteni, akkor a mérleg egyértelmű.
Az öngyilkos drón mindössze 12 kilogrammot nyom, és 3-5 kilogrammos robbanófejet hordozhat. Elektromos motorjával a drón hatótávolsága 40 kilométer, maximális sebessége pedig 300 kilométer/óra, amikor a célpontra lecsap. A navigációhoz és a célpont felismeréséhez a csúcsán optikai érzékelőkkel rendelkezik. A roncsok elemzése során kiderült, hogy ez az orosz termék számos nyugati alkatrészt tartalmaz.
A Lancet fontos rést zár be az orosz hadsereg számára a nagyobb Shahed drónok, amelyeket nagy hatótávolságú küldetésekre terveztek, és az olyan olcsó drónok, mint a DJI quadrocopterek között, amelyek csak néhány kilométert képesek repülni, és kevesebb robbanóanyagot szállítanak. A Lancet drónok különösen hasznosak az orosz hadsereg számára, mert részben ellensúlyozzák Oroszország hátrányát a tüzérség terén.
A nyugati utánpótlásnak köszönhetően az ukrán tüzérség nagyobb hatótávolsággal és nagyobb pontossággal rendelkezik. Az orosz tüzérség ezért általában gyengébb, amikor az ukrán állások elleni, úgynevezett „ellentüzérségi tűzről” van szó. A kamikaze drónok erre nyújtanak gyógyírt: lehetővé teszik az oroszok számára az ellenséges tüzérség szisztematikus kiiktatását.
A Lancet-et rendszerint egy felderítő drónnal, például egy Orlan-10-essel, egy másik orosz saját fejlesztésű drónnal együtt vetik be. Miután a felderítő drón észlelt egy ukrán célpontot, egy Lancet-et küldenek támadásra. A kilövést katapult segítségével végzik.
Fejtörést jelent az ukrán csapatoknak
Az ukránok még nem találtak jó recepteket ezen fegyverek ellen. Mivel a kis repülő tárgyakat a radarok nem ismerik fel, a támadások általában meglepetésként érik őket. A jobb álcázáson kívül a rögtönzött megoldások közé tartozik a saját katonai felszereléseik hálós szitákkal és fémketrecekkel való lefedése. Ha a drónok ott fennakadnak, a robbanó hatásuk csökken. Ukrán jelentések szerint a kis robbanószerkezet nem mindig okoz helyrehozhatatlan károkat.
Az ellenséges kamikaze drónok azonban továbbra is komoly gondot jelentenek az ukrán csapatoknak a frontvonalon. Az "Elveszett páncél" nevű orosz katonai elemző portál november végéig 813 videót elemzett ki a Lancet támadásokról. Az elemzés szerint a katonai célpont 250 esetben megsemmisült, további 438 esetben pedig megrongálódott. Az esetek mintegy felében tüzérség, majdnem minden negyedik esetben páncélozott járművek voltak a célpontok, de ritkábban légvédelmi állásokat és radarrendszereket is célba vettek.
Különösen nagy feltűnést keltett két támadás kora ősszel egy ukrán légibázis ellen, amely messze a frontvonal mögött van. Két vadászgép súlyos károkat szenvedett. Mivel ez a bázis orosz ellenőrzés alatt áll, 65 kilométerre a legközelebbi várostól, megfigyelők feltételezik, hogy a Lancet drónokat továbbfejlesztették, hogy nagyobb hatótávolságot tegyenek lehetővé. Az ukrán aggodalom ennek megfelelően növekszik.
A Lancet-támadások száma idén meredeken emelkedett
Putyin elnök elrendelte a dróngyártás bővítését, és szeptemberben ellátogatott a Zala Aero védelmi vállalat Lancet-gyárába az uráli régió Izsevszk városában.
A Zala Aero az állami tulajdonú Kalasnyikov-csoport része, amely a világ leghíresebb támadófegyverének kifejlesztőjéről kapta a nevét. A történelem most megismétlődni látszik: A legendás Mihail Kalasnyikovhoz hasonlóan a Lancet fejlesztés mögött álló főmenedzsert, Alekszandr Zaharovot is hősként ünneplik Oroszországban. Idén nyáron Zaharov az állami televízió egyik riportja kedvéért körbevezette a stábot a gyártócsarnokaiban.
A gyártást japán és dél-koreai összeszerelő gépek végzik - úgy tűnik, az orosz védelmi ipar elleni szankcióknak nincs hatása. A gyártás bővítése érdekében a vállalat egy használaton kívüli áruház helyiségeit is elfoglalta".
Zaharov és a Zala Aero a maguk részéről már bejelentette a következő kvantumugrást: a Lancet drónok új generációjának kifejlesztését "Product 53" néven. A tervek szerint rajokban lesznek bevethetők, kommunikálnak egymással, és képesek lesznek önállóan felderíteni a katonai célpontokat - ez a rémisztő forgatókönyv valószínűleg álmatlan éjszakákat okoz majd néhány nyugati katonai tervezőnek.
Belecsapott a lecsóba, íme, az eredmény! 
