Váratlan meglepetések érhetik Oroszországban azokat, akik szembe mernek szállni Vlagyimir Putyinnal és a hatalom köreivel: idővel egy távoli börtönben találják magukat, váratlan és halálos betegség lesz rajtuk úrrá, furcsa körülmények között vetnek véget életüknek vagy hirtelen kiesnek egy emeleti ablakon.
Egy bátor nő
Ebből a szempontból minimum vakmerőnek tűnik az, aki nem csak kritizálni meri az orosz elnököt és rendszerét, hanem deklaráltan le is kívánja váltani. Márpedig saját bevallása szerint erre készül egy háromgyerekes családanya, Jekatyerina Duncova, aki a közelmúltban a Reutersnak és a Moscow Timesnak is beszélt arról, hogy indulni kíván a 2024 márciusi elnökválasztáson.
Duncova az egyik interjúban egyébként nem tagadta, hogy fél. „Minden épelméjű ember félne, ha ilyen lépésre szánná el magát – de a félelemnek nem szabad győznie.” A másik interjúban viszont azt mondta, hogy már túl van oroszországi létezésének gyászkorszakain, és nem fél többé. Három gyermeke is támogatja az indulását, 19 éves lánya pedig különösen segíteni szeretné a kampányát.
“Példát akarok mutatni az embereknek az ellenállásra. Szeretnék nekik reményt adni.”
A vádakat, miszerint a hatalom beépített embere, indulása pedig csak egy illegitim választás legitimálására szolgál, visszautasítja. „Engem nem támogat sem a Kreml, sem az oligarchák, sem az üzleti világ”, mondja arra is utalva, hogy egy az átlagemberek közül. És nem része a Putyin-ellenes fő mozgalmaknak sem.
Duncova „egyébként” újságíró. Szibériában született, karrierjét azonban már a Moszkvától 230 kilométerre nyugatra található történelmi városban, Rzsevben építette fel. Újságíróként régóta benne van a politikában, 2017-ben részt vett egy helyi, alulról szerveződő kampányban annak érdekében, hogy ismét közvetlenül lehessen polgármestert választani, 2019-ben pedig beválasztották a városi önkormányzatba – röviden ennyi a politikai tapasztalata.
Eltűnő szabadság
A helyi törvényhozásban, mint mondta, alapvető fontosságú tapasztalatokat szerzett arról, hogy milyen fontos lenne fejleszteni az önkormányzatiságot szerte Oroszországban. Ez egyébként kampányának egyik központi eleme. “Úgy élek, mint az emberek többsége. Ismerem minden aggodalmukat és problémájukat, amik fontosak is nekem.”
És hogy amúgy még mit szeretne? Demokráciát, békét és a politikai foglyok szabadon bocsátását. „Szeretem az országunkat. Azt akarom, hogy Oroszország virágzó demokrácia és békés állam legyen. De jelen pillanatban teljesen más irányba halad.”
Szerinte a törvények egyre szigorúbbak, a szabadság pedig egyre fogy.
A háborúval kapcsolatban óvatosan fogalmazott – Oroszországban hivatalosan csak speciális műveletnek szabad nevezni azt –, de utalt arra, hogy nem ért egyet az Ukrajna elleni invázióval. Úgy véli, hogy a Kremlnek be kellene fejeznie a konfliktust. Arra nem tért ki, hogy pontosan miként képzeli el a békét.
„Előbb-utóbb minden fegyveres konfliktus véget ér, és remélem, hogy ez a lehető leghamarabb be fog következni. Az emberek belefáradtak, de ennek nem adnak hangot”, mondta. (A közelmúltban a fronton szolgáló katonák feleségei már tüntettek Moszkvában, de a hatóságok hamar feloszlatták a demonstrációt.)
Nehéz menet
És hogy mi kell ahhoz, hogy elnökjelölt legyen? Az orosz választójogi törvény szerint első körben össze kell gyűlnie egy minimum 500 fős csoportnak egy helyen annak érdekében, hogy jelölje őt. Erre a gyűlésre Duncova csapata szerint Moszkvában kerül majd sor.
Ha ez megvan, akkor 300 ezer szavazásra jogosult személy aláírását kell összegyűjtenie minimum 40 régióból, majd a listát be kell nyújtania a Központi Választási Bizottságnak. Duncova szerint már többen jelezték neki, hogy segítenek képviseleteket létrehozni különböző városokban.
Bár az oroszországi viszonyokat ismerve túl nagy összegben nem fogadnánk arra, hogy a 40 éves családanya valóban megmérettetheti majd magát Putyinnal szemben, már maga a próbálkozás is dicséretes. És ki tudja, talán még valami újnak a kezdete is lehet.
A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik kihívójáról pedig itt írtunk:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,50 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
