Oroszországban idén március közepén tartanak majd elnökválasztásokat, amelyen elvileg arról dönthetnek az oroszok, hogy ki vezesse az országot a következő öt évben.
Mindez persze csak a hivatalos verzió.
A gyakorlatban ugyanis borítékolható, hogy a befutó ezúttal is a jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin lesz. Valódi kihívója nincs, a legismertebb ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij pedig egy szibériai börtönben raboskodik.
De mekkora az orosz elnök társadalmi támogatottsága valójában, és mit gondolnak a választók Putyinról?
A moszkvai utca embere
Erre a kérdésre kereste a választ a közelmúltban az 1420 nevű független orosz YouTube-csatorna, amely 100 embert kérdezett meg Moszkvában a választásokról.
A csatorna, amely egy főleg külföldieknek szóló, az orosz utcák hangulatát rendszeresen szondázó médium, azt kérdezte a moszkvai járókelőktől, hogy kire szavaz majd a márciusi választáson. A kérdés érdemi kihívó híján gyakorlatilag azt jelentette, hogy – ha részt vesz a voksoláson – Putyinra szavaz-e vagy sem.
Bár a felmérés nem reprezentatív, mindenképpen tanulságos, nem csak az eredmények, hanem a válaszokhoz fűzött kommentárok miatt is.
Arról tanúskodik, hogy az oroszok – vagy legalábbis a Moszkvában élők – megosztottak, egy részük pedig nyílt kritikát is meg mer fogalmazni Putyinnal és rendszerével szemben.
Ami a konkrét eredményeket illeti, a 100 megkérdezettből 43-an (köztük fiatalok és idősek) mondták azt, hogy a jelenlegi elnökre fognak szavazni. (Ez persze nem jelenti azt, hogy pontosan ennyien fogják rá adni a voksukat – lehet, hogy egyesek igazodási kényszerből állították ezt, de az is elképzelhető, hogy a véleményt nem nyilvánítók rá szavaznak majd.)
Akik Putyinra szavaznak…
A Putyin pártiak egy része azzal érvelt, hogy jól él, vagy legalábbis javult az élete a Putyin-korszakban. Az elnököt tapasztaltnak tartják, stabilitást jelent számukra és ha más lenne helyette, akkor szerintük rosszabbul menne az országnak. „Jól végzi a munkáját, Oroszország nem fog elveszni”,” Senki más nem képes az országot normálisan vezetni”, „Felemelte az országot.” Az élet stabil, legalábbis most”, mondták.
Többen az ukrajnai háborúval indokolták a támogatásukat mondván, hogy Putyin kezdte el a "speciális katonai műveletet", ezért neki is kell befejeznie.
"Kereszteződésben nem cserélsz lovakat”, mondták arra utalva, hogy háború idején nem előnyös vezetőt váltani.
És többen érveltek azzal is, hogy Putyinnak nincs valódi alternatívája, vagy akik vannak, azok gyengék. "Ő az egyetlen, aki számít Oroszországban”, fogalmazott egy válaszadó.
… és akik nem
Azok közül, akik nem adtak választ, többen azzal érveltek, hogy a választás titkos: „Arra szavazok, akire akarok, nem kell róla beszélnem”, „titok”, „Rám tartozik”. Nagyon sokan pedig azzal az indokkal nem válaszoltak a kérdésre, hogy nem ismerik a jelölteket.
A nem Putyinra szavazók közül mindössze ketten említettek alternatívát.
„Láttam egy nőt nemrég, aki indulni fog, rá fogok szavazni,” mondta egy fiatal lány név említése nélkül (talán Jekatyerina Duncovára gondolt, akiről még szó lesz), egy idős férfi pedig a „kommunistákra” fog voksolni.
Számos válaszadó nyílt kritikát is megfogalmazott a választásokkal és így Putyinnal szemben. Szerintük a szavazásnak nincs értelme, és nincs alternatíva, mert minden előre le van zsírozva.
„Nem látok értelmes választást”, „kétségbe vonom a választás legalitását”, „ezek álválasztások, már tudjuk, hogy ki lesz a következő elnökünk”, „nincs egyetlen tisztességes jelölt, az ellenzék börtönben vagy külföldön van”, „ez az esemény egy nagy sz...r lett, nem is akarok rá gondolni”, hangoztatták.
Volt, aki azzal indokolta Putyin-ellenes döntését, hogy rosszul élnek, többen pedig azzal, hogy már ideje lenne a hatalomváltásnak. A teljes videót itt lehet megnézni:
Mit mutatnak a hivatalos felmérések?
A hivatalos felmérések szerint ennél jóval nagyobb népszerűségnek örvend Putyin. Az Orosz Közvéleménykutató Intézet (VCIOM) ez év januári kutatása azt állítja, hogy az oroszok 79,8 százaléka bízik benne, 77 százalék pedig elégedett a munkájával.
A független Levada Központ tavaly év végi felmérése pedig szintén azt mutatja, hogy az orosz elnök elfogadottsági indexe továbbra is magas.
A megkérdezettek 83 százaléka egyetért Putyin politikájával, 14 százalék nem ért egyet, három százalék nem válaszolt.
2018-ban Putyin a szavazatok 77,5 százalékát gyűjtötte be a hivatalos adatok szerint. Akkor a második helyen a kommunisták jelöltje, Pavel Grudinyin végzett 12 százalékkal.
Akkor Alekszej Navalnij csalásról beszélt, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet pedig azt közölte, hogy bár a helyi választási bizottság „hatékonyan és nyíltan” adminisztrálta a választást, arra egy "kontrollált jogi és politikai környezetben" került sor, amelyben a kritikus hangokat folyamatosan nyomás alá tartották.
Változást akart, eltiltották
Most Putyin mellett egyelőre két hivatalos elnökjelölt van: Nyikolaj Karitonov (Kommunista Párt) és Leonyid Szlutszkij (Liberális Demokrata Párt).
Tavaly ősszel egy háromgyerekes családanya és újságíró, Jekatyerina Duncova is jelezte, hogy független jelöltként versenybe kíván szállni az elnökségért. Be akarta fejezni a háborút és demokratizálni akarta az országot.
„Szeretem az országunkat. Azt akarom, hogy Oroszország virágzó demokrácia és békés állam legyen. De jelen pillanatban teljesen más irányba halad," fogalmazott.
A választási bizottság azonban a benyújtott dokumentumok „hibáira” hivatkozva tavaly decemberben megakadályozta Duncova indulását.
Az ukrajnai háborúról és Oroszországról nemrég Rácz András Oroszország-szakértővel készítettünk interjút, ezt itt olvashatják:
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
