<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Eddig az általános iskolai történelem oktatás alapját a kutatásokból levont tények adták, most változott a helyzet. A magyarság vélt hőstörténete került a tankönyvekbe, az oktatóknak ezt kell most tanítani. Mindez számos történelemtanár nézetével szembe megy, ráadásul a Nemzeti Alaptanterveben foglaltaknak sem feltétel felel meg a tananyag.

Cikkünk szerzője neve elhallgatását kérő gyakorló tanár

Ötödik osztályban történelmet tanító tanárként most igazán nehéz helyzetben vagyok. A tanév során eddig is feladta a leckét ez a tankönyv számomra, de most már a hangsúlyok eltolódása helyett teljes vakvágányról beszélhetünk a következő témakör kapcsán. Címe: Képek és portrék az Árpád-kor történetéből. Itt kerül szóba megannyi érdekes (és máig vitatott) téma a magyarok eredetétől a honfoglaláson át a kalandozásokig. Aztán jönnek az Árpád-házi királyok, egészen 1301-ig. Sok olyan kérdéssel, eseménnyel, melyekről egyébként is komoly szakmai kihívás 10-11 éves gyermekeknek beszélni: meg kell találni a nyelvezetet, a koruknak megfelelő magyarázatokat, érdekességeket, hiszen a Nemzeti Alaptanterv (NAT) konkrétan meghatározza, mi is a teendő 5. osztályban.

„ Az általános iskola 5–6. évfolyamán a történelemtanítás bevezeti a tanulót a történelmi múlt megismerésébe. A tantárgy iránti érdeklődés felkeltése, a pozitív hozzáállás megteremtése és a legfontosabb ismeretek elsajátítása mellett ekkor kezdődik a történelemtanuláshoz szükséges alapvető tanulásmódszertani jártasságok, készségek kialakítása.”

Tehát: érdeklődés felkeltése, ismeretek elsajátítása, tanulásmódszertani készségek kialakítása. Az érdeklődés felkeltéséhez nyilván érdekes dolgokról kell érdekesen kommunikálni, ezzel ismereteket átadni, valamint olyan szemléletet kialakítani, ami segít később a tantárgy tanulásában. És itt vannak a gondok…

Szépek a mondák, de van aki szerint ha csak ezeket ismertetik, az nem történelemoktatás (Illusztráció - Székely Bertalan: Vérszerződés című festménye, forrás: Wikipedia)Szépek a mondák, de van aki szerint ha csak ezeket ismertetik, az nem történelemoktatás (Illusztráció - Székely Bertalan: Vérszerződés című festménye, forrás: Wikipedia)

A NAT ugyanis mást is mond: „Az általános iskolai történelemtanítás és - tanulás célja, hogy a tanuló megismerkedjen a magyar és egyetemes történelem legalapvetőbb történeteivel, tényeivel, jelenségeivel, eseményeivel és szereplőivel. A magyar történelem eseményeiről és hőseiről kialakított kép, a büszkeségre okot adó történelmi cselekedetek, eredmények és emberi teljesítmények megismerése megalapozza a hazaszeretet érzését.”

Ezen kívánalmaknak történő megfelelést a tankönyv úgy látszik elérni, hogy tudományosan bizonyított, vagy annak vélt tények, elméletek helyett másra alapoz: a mondákra! A mondák lesznek a történetek forrásai, az ott található események a tények, a szereplők pedig a magyar történelem büszkeségre okot adó szereplői.

Mit is jelent ez? Nos, már a magyar őstörténetet bemutató téma címe is árulkodó: Történetek a magyarok eredetéről. Itt aztán már a bevezetőből megtudhatja a gyermek, hogy mivel a régi dolgokról nincsenek írásos források (?), ezért természetes, hogy a legrégebbi idők emlékét a mondai hagyományok őrzik. E felütés után jön a csodaszarvas monda, majd Csaba királyfi. Forráskritikáról, esetleges más véleményekről szó sincs: hun-magyar rokonság van, és kész! Mivel a nyelvészeti nézőpontot a finnugor rokonsággal megkerülni nem lehet, ezért akad egy kitérő erről („A nyelvészek viszont a magyar nyelvet a finnugor nyelvcsaládba sorolták…”), azt sugalmazva egy zavaros eszmefuttatással, hogy a magyar nyelv egyfajta közvetítő nyelv lehetett az Urál vidékén, így feloldható (?) a történeti hagyomány (értsd: mondavilág) és a nyelvi megfigyelések közötti ellentét. Ha mindez nem lenne elég, úgy következik egy újabb ex-cathedra kijelentés arról, hogy a magyar népnév a hunoktól jött, „bizonyítékképpen” megemlítve, hogy egy kutrigur-hun királyt hívtak Magyarnak, amit a görög krónikások Muagerisz formában jegyeztek le (ez egyébként a hasonló hangalakon túl semmit nem bizonyít), valamint később szintén kijelentve, hogy „Álmos a családi hagyomány szerint Attila hun királytól származott.” Utóbbira sincs bizonyíték természetesen, de nem is kell: itt már az ötödikes gyermekek a sugalmazásokkal, és az alaptalan kijelentésekkel meg is lettek győzve a hun-magyar rokonságról…

Nincsenek források, csak mondák? (Részlet a könyvből)Nincsenek források, csak mondák? (Részlet a könyvből)

Ennek megfelelően a vándorlásról csak pár szóban emlékezik meg a tankönyv: uráli őshazáról, Magna Hungariaról szó sincs, Levédia egy félmondatot érdemel mindössze, hanem Etelköz! Ott varázslatos dolgok történtek: „A vérszerződéssel egy sztyeppei típusú állam jött létre, a Magyar Nagyfejedelemség”. Tehát: Etelközben államalapítás történt - ahogy azt az alcím is közli velünk!

A múlt dicső voltának kihangsúlyozása természetesen folytatódik: megtudhatjuk, hogy a kengyel elterjesztésében nagy szerepe volt őseinknek - figyelmen kívül hagyva azt az apróságot, hogy Európában az avarok révén már a VIII. században elterjedt eszközről van szó. László Gyula kettős honfoglalás elmélete lábjegyzetként „valószínűként” van megemlítve, a honfoglalás pedig egy tudatos, hosszan tartó vállalkozás, ahol támadó besenyőkről természetesen szó sincs. A székelyekről az az elmélet a „leghihetőbb”, hogy ők „az avarok magyarul is beszélő leszármazottai”, a magyar honfoglalás pedig „Álmos és Árpád együttes érdeme”.

Eddig azt hittük, hogy Szent István volt az államalapító (Részlet a könyvből)Eddig azt hittük, hogy Szent István volt az államalapító (Részlet a könyvből)

Ezen oldalak tanulmányozása után feladtam az olvasást, mivel olyan dolgokkal szembesültem, melyeket korábban nem gondoltam volna. Ezek szerint ugyanis eseményeken mondákat, szemléleten pedig a könyv szerint a mondákra alapozó dicső történetek kritikátlan átvételét kell érteni. A hun eredettel kapcsolatban sehol fel sem sejlik a forráskritika legcsekélyebb nyoma sem, és az esetleg szőrmentén megjelenő kérdésekre adott „magyarázatok” sem hagynak szemernyi kétséget sem afelől, hogy az az egyedül elfogadható elmélet, amit a könyv képvisel.

Itt van tehát ez a könyv, amely szöges ellentéte mindazon szellemiségnek, amit eddig a történelemoktatásról vallottam, és (mellékesen) a NAT elveit is sajátosan értelmezi. Ennek okaként persze meg lehet jelölni, hogy a szerző, Szabados György a Kásler-féle Magyarságkutató Intézet munkatársa, de ettől sem lesz jobb a helyzet. Nem túl vidám dolog belegondolni ugyanis abba, hogy aktuálpolitikai megrendelésre készülhetnek olyan, a gyermekek számára íródott tankönyvek, amelyek monopolhelyzetük révén - hiszen gyakorlatilag nem lehet mást választani a piacról, ha ingyenes tankönyvben gondolkodunk - tömegesen terjesztenek olyan „ismereteket”, melyekkel józan gondolkodású ember (pláne, ha történelemtanár) nem azonosulhat. Úgy tűnik, a szakmaiságot maga alá gyűrte a politika, s ami különösen sajnálatos, hogy ez a jelenség az oktatásban bukkant fel. Aztán ezen persze lehet felháborodni, meg lehet sztoikus nyugalommal tudomásul venni, esetleg örvendezni a „paradigmaváltáson”. Én mindenesetre az ötödik osztályosoknak más megoldást keresek a magyar őstörténet oktatására.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Kultúra 2 perc, és mehetsz a Budapest Borfesztiválra!
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 9. 12:17
Szánj ránk 2 percet és nyerj páros belépőt a 30. Budapest Borfesztiválra!
Kultúra Jövőre visszatér a Sziget fesztivál
MTI | 2021. augusztus 3. 10:46
2022. augusztus 10-15. között rendezik meg.
Kultúra Magyar História: Ezerszáz év, puha kötésben
Szarvas György | 2021. május 16. 14:22
Már-már unalomig ismert toposz, hogy a magyar társadalom nem sokat tud saját történelméről, és hogy ebben a megismerési folyamatban maga a történettudomány sem igazán siet a segítségére. A Magyar História most megjelent hétkötetes változata mindennek élő cáfolata, úgynevezett bookazine, azaz tartalmában egy komoly, friss történelmi kutatásokat felvonultató könyv, viszont mindez felgyorsult korunk igényeinek megfelelően magazin formátumban. A kötetekről Medgyesy Zsófia sorozatszerkesztővel beszélgettünk. 
Kultúra Hol van már a járvány? Hatalmas partit csaptak Vuhanban
Privátbankár.hu | 2021. május 3. 15:54
Több ezren vettek részt a hagyományos vuhani könnyűzenei fesztivál, a Strawberry Music Festival szombati nyitónapján. Az esemény különlegességét az adta, hogy ebből a közép-kínai városból indult el a pár hónap alatt pandémiává fejlődő Covid-19, és ez az a milliós megacity, mely először szenvedte meg a teljes lezárást.
Kultúra A Szabad Európából tudta meg, hogy övé az Oscar-díj - videóinterjú Rófusz Ferenccel
Szarvas György | 2021. április 4. 17:59
Rófusz Ferenc A légy című animációs filmjével érdemelte ki az Amerikai Filmakadémia legmagasabb elismerését. A díjat azonban nem vehette át azonnal, a korabeli magyar hivatalosságok ugyanis megakadályozták, hogy kiutazzon a gálára.
Kultúra A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke
Privátbankár.hu | 2021. március 17. 13:08
A Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben az Abel-díjat Lovász Lászlónak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának és Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete (USA) munkatársának ítéli oda „meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”.
Kultúra Nem a csend az alternatíva - a noÁr Mozgalom így készül március 15-re
Szarvas György | 2021. március 14. 18:43
Újabb klippel készül nemzeti ünnepünkre a noÁr Mozgalom, és személyesen Molnár Áron színművész. A Magyar cím alatt futó számban arra keresik a választ, hogy valójában mitől is érezhetjük magunkat magyarnak. Mivel a rap-számokat általában is bombaként kezelik, így számíthatunk arra, hogy a 15-én ez a szám is robbanni fog.  
Kultúra "Évek óta döglődik a POSZT" - videóinterjú Bagossy László rendezővel
Szarvas György | 2021. március 6. 14:53
Eddigi formájában megszűnik a POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) névre hallgató színházi szemle. Az elmúlt évek már igencsak elromlott hangulatú fesztiváljairól, árulókról, átpolitizálódásról, SZFE-ről és a lehetséges jövőről kérdeztük a POSZT-on két díjat is elnyerő Bagossy László rendezőt, egyetemi tanárt. 
Kultúra A Facebook talán felül fogja vizsgálni a policy-ját - véli Ungváry Krisztián miután a tech cég letiltotta a történész kitoresnapja.hu profilját
Szarvas György | 2021. február 19. 17:01
Idén a járvány miatt nem lehetett megtartani a kitörésnapi emléktúrát, a budapesti szovjet ostromgyűrűből 1945-ben kitörni akaró német és magyar katonák kétségbeesett akciójára emlékező hagyományos túrát. Ungváry Krisztián ezért egy virtuális túrázást lehetővé tevő oldalt készített, azért is, hogy  leszámoljon az eseménnyel kapcsolatos hamis mítoszokkal. A Facebook viszont letiltotta a történész által kreált oldalt, miután a szélsőjobboldali Szent Korona Rádió feljelentette gyűlöletbeszéd miatt. Ungváry Krisztiánt kérdeztük a hogyan továbbról.  
Kultúra Szinetár Miklós: "Én Vidnyánszky Attila helyében lemondanék" - videóinterjú az SZFE-ügyről
Szarvas György | 2021. február 17. 14:22
Szinetár Miklós rendezésével nyílt meg 1959-ben a korabeli Színház és Filmművészeti Főiskola játszóhelye, az Ódry Színpad. Az időközben egyetemmé avanzsáló intézmény mostani megszüntetve-megőrzése a vizsgaelőadásoknak is otthont adó Ódry megszűnését is jelenti. A felsőoktatási intézményben 51 éven keresztül oktató Szinetár Miklóst kérdeztük.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos