<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
Lehet, hogy nem is a menekültek a fő okozói a szélsőséges pártok utóbbi időben tapasztalt előretörésének? Egy tanulmányban két tudós megvizsgálta az utóbbi 144 év válságait, recesszióit, és arra jutott, hogy az egyszerű gazdasági válságok, hanem a pénzügyi válságok után törtek előre mindig a szélsőségesek a politikában. Menekülthullám meg közben többnyire sehol.
Fotó: Wikimedia Commons, Kalispera Dell

Három német tudós megvizsgálta 20 fejlett ipari országban a válságok történetét 1870-től 2014-ig, arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes kríziseknek melyek voltak a politikai következményei. Több mint száz esetet találtak, és a konklúzió nagyon érdekes: azok a válságok, de csak azok, ahol egyben pénzügyi válság is volt, mindig a szélsőjobb előretörését hozták magukkal. A „normál recessziók” idején viszont ez nem következett be. (Angol nyelvű cikk itt.)

A Der Spiegel kommentátora példaként említi az 1929 utáni Németországot, amikor a nácizmus előretört, Skandináviát, ahol a kilencvenes évek bankválsága után kapott előre a jobboldal. A francia Front National pedig Franciaországban a nyolcvanas években erősödött meg, az úgynevezett frankkrízis után. Az esetek többségében a múltban úgy erősödtek meg a szélsőjobboldali pártok, hogy migrációs hullám nem is volt a láthatáron.

30 százalékkal több szélsőséges

A jobboldali pártok a pénzügyi válságokat követő első választásokon átlagosan mintegy 30 százalékkal tudják növelni szavazótáborukat – írják. A szélsőbalnak távolról nem kedveztek ennyire a krízisek. Azt is megállapították, hogy ilyenkor a kormányok parlamenti többsége rendszerint csökken, a parlamenti pártok száma nő, a parlamenti pártok szétforgácsolódnak.

Ez rossz hír, mert pont ezekben az időszakokban lenne szükség hatékony és határozott kormányzásra. Ilyenkor, a krízisek utáni időszakokban megnő a sztrájkok, utcai demonstrációk és erőszakkal végződő tiltakozó akciók száma is.

Miért éppen a bankok?

Meddig tartanak ezek az időszakok? – teszik fel a kérdést a szerzők. A múltban az első öt év volt a kritikus, tíz év elmúltával viszont általában normalizálódott a helyzet és a szélsőjobb támogatottsága újra leapadt – derül ki. Miután a pénzügyi krízissel nem járó válságok nem váltanak ki ilyen hatást, felmerül a kérdés, miért van ez így? Valami köze van talán a dolognak a bankokhoz?

A szerzők szerint az emberek a nem-pénzügyi válságokat úgy élik meg, hogy azok külső tényezők, például nyersanyagár-sokkok, háborúk eredményei, így megbocsáthatók, elkerülhetetlenek voltak. A pénzügyi válságokat viszont belülről fakadónak, politikai, morális hibáknak, a kivételezés (a politikai kedvencek előtérbe hozása) következményének tartják, ezért megbocsáthatatlannak.

Elhúzódik a fájdalom

Egy másik magyarázat szerint a pénzügyi válságok következményei eltérőek, például jelentősen nőhetnek általuk a jövedelmi különbségek. Illetve a pénzügyi szektort költségvetési pénzekből kell kimenteni, ami végső soron az emberek, az adófizetők pénzéből megy és rendkívül népszerűtlen intézkedés.

Az említett politikai problémák, a döntéshozatal nehézzé válása normál esetben oda vezetnek, hogy a válságkezelés lassúvá, vontatottá válik, elhúzódik. A politikusok és a jegybankárok felelőssége ezért igen nagy a pénzügyi szektor felügyeleténél és a pénzügyi válságok megelőzésénél, mert ezzel egyúttal a politikai válságokat is meg lehet előzni – fejezi be a tanulmányt ismertető cikk.

Kevesebb ámokfutó

A Der Spiegel kommentátora továbbmegy: szerinte nem elég kerítéseket építeni, a bevándorlási szabályokat szigorítani ahhoz, hogy a nép elégedett legyen és ismét tisztelje a politikusokat. Olyan reformokra lenne szükség, hogy a gazdaság bővüljön, ezáltal az emberek jövedelme is emelkedjen, a bankok pedig ismét szimpla szolgáltatókká váljanak. Akkor nem lenne annyi szélsőséges, mindenre mérges ember, és kevesebb lenne az ámokfutó szélsőséges politikus is.

Putyin, ments meg minket (Fotó: Wikimedia Commons, Flickr, blu-news.org)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ukrajnában ér véget a harci helikopterek korszaka?
Litván Dániel | 2022. augusztus 16. 05:47
Komoly veszteségek, alacsony hatékonyság. Kevés veszélyesebb dolog van jelenleg a világon, mint ellenséges terület felett bevetésre repülni Ukrajnában egy harci helikopter pilótájaként. A korábban félelmetesnek tartott gépezetek most inkább nevetség tárgyai, de az Ukrajnában látottak valóban egy korszak végét is jelzik, letűnőben van a katonai helikopterek kora?
Makro / Külgazdaság Megint támadták a zaporizzsjai atomerőmű környékét, fennáll a radioaktív szivárgás veszélye
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 19:46
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Makro / Külgazdaság Kína tajvani hadgyakorlatai kémkedési lehetőséget kínáltak az USA számára
Tiszóczi Roland | 2022. augusztus 15. 18:29
Kína nagyszabású Tajvan körüli hadgyakorlatai példátlan katonai és politikai figyelmeztetést jelentenek, hogy külső beavatkozás érheti a szigetet, de az Egyesült Államok és szövetségesei számára is nagy lehetőséget nyitottak a hírszerzésre.
Makro / Külgazdaság Újabb csapás a fogyasztóknak: új illetéket építenek be a földgázárba Németországban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 17:17
Az illeték egy átlagos fogyasztású családnak évi 480 eurós többletterhet jelent.
Makro / Külgazdaság A nukleáris hatalom az államcsőd szélén botorkál
Káncz Csaba | 2022. augusztus 15. 15:29
A Világbank idei jelentése szerint Pakisztánban a törlesztőképességet meghatározó külső adósság/export arány elérte a 390 százalékot, ami csődközeli helyzetet jelez. Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy az ország egy olyan típusú gazdasági és társadalmi összeomlás felé araszol-e, mint Srí Lanka? Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Irán szerint Rushdie a felelős azért, hogy majdnem megölték
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 14:49
Határozottan tagadta Teherán érintettségét a Salman Rushdie író elleni támadásban az iráni külügyi szóvivő hétfőn, magát a szerzőt téve felelőssé az atrocitásért.
Makro / Külgazdaság Egy kis európai államban már elkezdték kikapcsolni az áramot
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 13:51
Koszovóban időszakosan kikapcsolják az áramot az energiaválság miatt.
Makro / Külgazdaság Palkovics László törökök hadieszközök hazai gyártásáról tárgyalt
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 12:51
Hadiipari együttműködésről tárgyalt Palkovics László technológiai és ipari miniszter Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel Ankarában - mondta a tárcavezető telefonon az MTI-nek a tárgyalások szünetében hétfőn.
Makro / Külgazdaság Csalódást keltő számok az építőiparból
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 12:12
Az ellátási problémák és a gyorsan növekvő költségek mind hátráltató tényezők a Magyar Bankholding elemzői szerint.
Makro / Külgazdaság Sokaknak fog szerdán drágulni a tankolás
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 11:19
Mind a benzin, mind pedig a gázolaj ára emelkedni fog a hét közepén.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG