4p
Lehet, hogy nem is a menekültek a fő okozói a szélsőséges pártok utóbbi időben tapasztalt előretörésének? Egy tanulmányban két tudós megvizsgálta az utóbbi 144 év válságait, recesszióit, és arra jutott, hogy az egyszerű gazdasági válságok, hanem a pénzügyi válságok után törtek előre mindig a szélsőségesek a politikában. Menekülthullám meg közben többnyire sehol.
Fotó: Wikimedia Commons, Kalispera Dell

Három német tudós megvizsgálta 20 fejlett ipari országban a válságok történetét 1870-től 2014-ig, arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes kríziseknek melyek voltak a politikai következményei. Több mint száz esetet találtak, és a konklúzió nagyon érdekes: azok a válságok, de csak azok, ahol egyben pénzügyi válság is volt, mindig a szélsőjobb előretörését hozták magukkal. A „normál recessziók” idején viszont ez nem következett be. (Angol nyelvű cikk itt.)

A Der Spiegel kommentátora példaként említi az 1929 utáni Németországot, amikor a nácizmus előretört, Skandináviát, ahol a kilencvenes évek bankválsága után kapott előre a jobboldal. A francia Front National pedig Franciaországban a nyolcvanas években erősödött meg, az úgynevezett frankkrízis után. Az esetek többségében a múltban úgy erősödtek meg a szélsőjobboldali pártok, hogy migrációs hullám nem is volt a láthatáron.

30 százalékkal több szélsőséges

A jobboldali pártok a pénzügyi válságokat követő első választásokon átlagosan mintegy 30 százalékkal tudják növelni szavazótáborukat – írják. A szélsőbalnak távolról nem kedveztek ennyire a krízisek. Azt is megállapították, hogy ilyenkor a kormányok parlamenti többsége rendszerint csökken, a parlamenti pártok száma nő, a parlamenti pártok szétforgácsolódnak.

Ez rossz hír, mert pont ezekben az időszakokban lenne szükség hatékony és határozott kormányzásra. Ilyenkor, a krízisek utáni időszakokban megnő a sztrájkok, utcai demonstrációk és erőszakkal végződő tiltakozó akciók száma is.

Miért éppen a bankok?

Meddig tartanak ezek az időszakok? – teszik fel a kérdést a szerzők. A múltban az első öt év volt a kritikus, tíz év elmúltával viszont általában normalizálódott a helyzet és a szélsőjobb támogatottsága újra leapadt – derül ki. Miután a pénzügyi krízissel nem járó válságok nem váltanak ki ilyen hatást, felmerül a kérdés, miért van ez így? Valami köze van talán a dolognak a bankokhoz?

A szerzők szerint az emberek a nem-pénzügyi válságokat úgy élik meg, hogy azok külső tényezők, például nyersanyagár-sokkok, háborúk eredményei, így megbocsáthatók, elkerülhetetlenek voltak. A pénzügyi válságokat viszont belülről fakadónak, politikai, morális hibáknak, a kivételezés (a politikai kedvencek előtérbe hozása) következményének tartják, ezért megbocsáthatatlannak.

Elhúzódik a fájdalom

Egy másik magyarázat szerint a pénzügyi válságok következményei eltérőek, például jelentősen nőhetnek általuk a jövedelmi különbségek. Illetve a pénzügyi szektort költségvetési pénzekből kell kimenteni, ami végső soron az emberek, az adófizetők pénzéből megy és rendkívül népszerűtlen intézkedés.

Az említett politikai problémák, a döntéshozatal nehézzé válása normál esetben oda vezetnek, hogy a válságkezelés lassúvá, vontatottá válik, elhúzódik. A politikusok és a jegybankárok felelőssége ezért igen nagy a pénzügyi szektor felügyeleténél és a pénzügyi válságok megelőzésénél, mert ezzel egyúttal a politikai válságokat is meg lehet előzni – fejezi be a tanulmányt ismertető cikk.

Kevesebb ámokfutó

A Der Spiegel kommentátora továbbmegy: szerinte nem elég kerítéseket építeni, a bevándorlási szabályokat szigorítani ahhoz, hogy a nép elégedett legyen és ismét tisztelje a politikusokat. Olyan reformokra lenne szükség, hogy a gazdaság bővüljön, ezáltal az emberek jövedelme is emelkedjen, a bankok pedig ismét szimpla szolgáltatókká váljanak. Akkor nem lenne annyi szélsőséges, mindenre mérges ember, és kevesebb lenne az ámokfutó szélsőséges politikus is.

Putyin, ments meg minket (Fotó: Wikimedia Commons, Flickr, blu-news.org)
A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Erősen visszavágta Kína két olyan nyersanyag exportját, amely a fegyver- és napelemgyártáshoz kell
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 15:01
Kína jelentősen visszafogta két fontos nyersanyag – a fegyverek, a távközlési berendezések és a napelemek gyártásához szükséges alapanyag – exportját a Reuters hírügynökség által a hivatalos kínai vámadatokon végzett elemzés alapján.
Makro / Külgazdaság Románia és Görögország lett az EU rossztanulója hiány és államadósság terén
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 14:07
Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Makro / Külgazdaság Nyissa ki a pénztárcáját, többet kell fizetni a kutakon!
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 11:18
Újra...
Makro / Külgazdaság Ezt mindenképpen tudnia kell a 3 százalékos lakáshitelről!
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 10:43
Tisztábbak a feltételek.
Makro / Külgazdaság Sereghajtóvá vált a magyar gazdaság: három év alatt a térség minden állama lehagyott minket
Sasvári Péter | 2025. július 21. 10:21
Vészesen lemaradt a magyar gazdaság a többi V4-es országtól egy új kimutatás szerint. Az elmúlt néhány évben a magyar gazdaság sokkal rosszabb számokat produkál, mint a Visegrádi Négyek többi állama. De mi áll emögött? Hogyan lettünk éllovasból ismét sereghajtók?
Makro / Külgazdaság „Nincs új a nap alatt” – így léphetnek Varga Mihályék
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 10:05
Hogy látják a szakértők?
Makro / Külgazdaság Ezt sem teheti ki Orbán Viktor a Karmelita ablakába
Csabai Károly | 2025. július 21. 05:43
Hiába lett májushoz képest magasabb az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 43 európai országból 33-ban – így nálunk is – az éves infláció 2025 hatodik hónapjában, Magyarország helyezése nem változott. Ez azt jelenti, hogy az öreg kontinensen továbbra is a miénk a nyolcadik legmagasabb fogyasztóiár-index, a 27 tagú Európai Unióban pedig csak két országban nagyobb a pénzromlás, Észtországban és Romániában. A visszatekintő reálkamatok összevetésében pedig eggyel még romlott is a helyezésünk – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.
Makro / Külgazdaság Aggódnak a cégek, de itt a német kormány új dobása
Privátbankár.hu | 2025. július 20. 08:55
Eloszlatnák az aggodalmat.
Makro / Külgazdaság Győrffy Dóra: Nem racionális támogatni tízmilliókkal egy Fülöp-szigeteki munkahely létrehozását
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. július 19. 10:58
A közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora volt a július 16-ai élő műsorunk vendége volt. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 79. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Besül a magyar kormány fegyvere? 2034 előtt nem várják Ukrajnát az EU-ba
Privátbankár.hu | 2025. július 19. 10:11
Friedrich Merz német kancellár szerint Ukrajna valószínűleg nem csatlakozik az Európai Unióhoz a blokk következő költségvetési ciklusának vége, azaz 2034 előtt – pedig a magyar kormány minden nap az ukrán EU-csatlakozásról beszél már most is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG