Putyin átírja a történelmet

Az ötödik ciklusát kezdő orosz elnök már a történelemoktatást is elkezdte átreformálni, hogy időben kezdje el befolyásolni a következő generációk gondolkodásmódját és nemzeti érzelmeit. Ezért rendeletet adott ki, miszerint az országnak egységes módszertannal kell rendelkeznie a történelem oktatását illetően, minden iskolában, és minden tankönyvben – adja hírül a Kommerszant orosz online napilap.

A rendelet magában foglalja a külföldi oktatási módszereknek azok orosz megfelelőivel való helyettesítését, sőt, még a számítógépes játékok piacának ellenőrzését is. 

A jogszabály értelmében a történelmi oktatás fontos része kell, hogy legyen az állami politika végrehajtásának céljairól, alapelveiről és mechanizmusairól szóló eszmék terjesztése. Ezen belül kiemelik, hogy

"Oroszország olyan civilizáció, amely egyesítette az orosz és több más népet, Eurázsia területén, egyetlen kulturális és történelmi közösséggé." 

A dokumentum azt is kimondja, hogy az orosz társadalom öntudata "hagyományos szellemi, erkölcsi, kulturális és történelmi értékeken" alapul, amelyek megőrzésétől függ az ország szuverenitása. 

Majd következik a napi politika, illetve annak éppen aktuális értelmezése, miszerint ma Oroszországnak számos fenyegetéssel kell szembenéznie. Ilyenek a "külföldi államok barátságtalan cselekedetei, amelyek célja Oroszország történelmi szerepének lekicsinylése a világ civilizációjának fejlődésében", valamint a Nyugat szándéka a történelem meghamisítására. „Ez nem más, mint fegyver, egy információs háborúban, amelynek célja az orosz társadalom és az állam integritásának elpusztítása" - olvasható.

Az óvodától az egyetemig

E „fenyegetések” leküzdése érdekében az elnök számos feladatot tűzött ki. Ezek közé tartozik az oktatási programok tartalmának ellenőrzése, a történelemtanítás egységes módszertanának létrehozása, az óvodától az egyetemekig, az oktatási programok frissítése, sőt, a tanórán kívüli történelmi oktatási programok újjáélesztése, ami a szovjet időkre emlékeztet.

A rendelet magában foglalja egy egységes digitális platform létrehozását is, amely hozzáférést biztosít az oktatási anyagokhoz. 

Az állami ellenőrzés a számítógépes játékok piacán azért fontos, mert ez főleg a fiatalokat köti le, és mert így ki lehet védeni Oroszország szerepének torzítását, megtiltva az efféle termékek forgalmazását. Bár a történelemórák eddig az ötödik osztályban kezdődtek, az oktatási programoknak már az alsó tagozatban meg kell megjelenniük, tanulmányozva a szűkebb családi históriát, illetve a régió múltját. Fontosak a tanórán kívüli tevékenységek is, mint a múzeumok és a kiállításokat látogatása. 

Az állami Duma kötelezte az összes oktatási intézményt, hogy tűzzék ki az orosz zászlót. Az orosz zászló és a nemzet himnusza már két éve új piedesztálra lépett. 2023 szeptembere óta pedig csupán egyetlen, egységes történelemkönyvből lehet tanítani, a 10-11. osztályosok számára. Az Oktatási Minisztérium rendelete szerint 2025 szeptemberétől a középiskolai történelem órák száma 340-ről 476-ra emelkedik.

Visszanyúlni a szovjet érához

Mihail Mjahkov, az Orosz Katonai Történelmi Társaság tudományos igazgatója, úgy véli, hogy Oroszország már régóta egységesítette a gazdaságpolitikáját vagy a biztonsági kérdéseit, ám ezidáig ez nem jelent meg a történelemoktatásban. A történelmi szuverenitás alapját a hagyományos értékek alkotják. Majd hozzátette, hogy a történelmi oktatás centralizálása, vagy, ha úgy tetszik, integrálása nem újdonság Oroszország számára. A régi rendszereknek is sajátja volt ez, a cári időktől a szovjet éráig. 

Jurij Boriszionok, a Lomonoszov egyetem docensének szavait is idézi a Kommerszant, aki a szovjet éra majd száz évvel ezelőtti korszakához hasonlítja e rendeletkör értelmezését, mely szerint  "az ország mostani történelmi politikájának alapvetései, a szovjet hatóságok 1934-es döntéseivel hasonlíthatók össze”.

Most egyszerűen meghalnak

Más megközelítésben Leonyid Kacva történelemtanár merész szavait is idézi a lap, miszerint "a történelmi oktatás kezd visszatérni a szovjet elvekhez". Része volt az akkori propagandának, hogy a veteránok eljöttek az iskolákba és személyesen elmeséltek a gyerekeknek a harcok menetét. „Most egyszerűen csak meghalnak" - mondja Kavca. Aki úgy véli, hogy Fagyejev Az ifjú gárda és Nyikolaj Osztrovszkij Az acélt megedzik című regényei, amelyeket visszavettek az iskolai irodalmi tantervbe, rosszul vannak megírva, így nem valószínű, hogy az iskolások elolvassák azokat. Inkább Szimonov Élők és a holtak trilógiáját ajánlja, mert az helyesen láttatja a II. világháború eseményeit.

Az említett, magyarul is megjelent regények, a kommunista korszak ideológiai alapművei voltak.