10p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Bár mi, magyarok a mohácsi vereségünket történelmünk egyik legnagyobb kudarcának tartjuk, a törökök ezt egész másképp látják: szerintük dicsőséges hadjáratuk egyik legnagyobb győzelmét aratták 1526-ban. Ennek ékes bizonyítékait is láttuk náluk tett látogatásunkkor, amely során felkerestük a Thököly- és a Kossuth-emlékházat is. És megtudtuk azt is, hogy egy oroszlán vagy egy tanár ért többet a római időkben. A Világjáró e heti állomása: Törökország.

Az időjárás rögtön meglepetéssel szolgál. Mert mit is gondol a naiv utazó indulás előtt, csomagoláskor? Ha május végén Törökország az úti cél – ráadásul Isztambulból folyamatosan dél felé haladunk –, akkor elég néhány póló, nyári nadrág, egy hosszabb szoknya (a muzulmán ország szokásait figyelembe véve), vállkendő a kegyhelyek miatt, fürdőruha persze, alsónemű, egy vékony pulóver meg egy jó túraszandál, ami bírja a strapát.

Csak épp az időjárás nem ismeri megrögzött szokásainkat. Minél délebbre utazunk, annál zordabbra fordul, hideg, már-már jeges szél fúj mindenütt, miközben folyamatosan esik az égi áldás. Mindegy, ennyi kényelmetlenség belefér, hiszen rengeteg élmény várja azt az utazót, aki ugyanazt az utat járja végig, mint mi.

Isztambul, a 20 milliós megapolisz
Isztambul, a 20 milliós megapolisz
Fotó: Depositphotos

Gyilkosság az Orient Expresszen

Először is, a mi kissé szakadt hotelunk szomszédságában magasodik egy igazi történelmi látványosság, az az 1895-ben épült, ötcsillagos szálláshely, ahol több híresség mellett Agatha Christie, a krimiírás nagyasszonya is nem egyszer megszállt, a Párizs-Isztambul luxusvonat keleti végállomására megérkezve. Ez a Grand Hotel de Pera, ahol mindig a negyedik emeleten lévő 411-es szobát foglalta el, sőt, itt írta 1928-ban a Gyilkosság az Orient Expresszen című, egyik legsikeresebb művét, ami már több mint 12 millió példányban kelt el.

A híres szobába különben nem engedik fel az utcáról beeső földi halandót, viszont nekem egyszer már volt szerencsém látni: kicsi, egyszerű, ablakaiból és az erkélyről gyönyörű kilátás nyílik a Boszporusz-szorosra és Isztambul európai városrészére.

A szoba Belle Époque-stílusban, antik bútorokkal és műtárgyakkal berendezett, és pont úgy hagyták, mintha a brit írónő ebben a percben hagyta volna el ma is látható íróasztalát vagy ágyát.

Aki 750 eurórért kibérli egy éjszakára, annak a szobában szolgálják fel a reggelit, a délutáni teát és az elmaradhatatlan pezsgőt naplemente idején. Itt (kivételesen) nem dohányozhat senki, és élő állatot sem engedélyeznek a vendégnek.

Isztambul és az Atatürk-imádat

Miután a mi szállodánkat is Perának hívják, először azt hittem, mi is a híres írónő egykori lakhelyén szállunk majd meg. Aztán a környéket járva rádöbbenek, hogy errefelé mindenütt szerepel a Pera elnevezés, ami tulajdonképpen ennek a városrésznek a neve.

Itt amúgy minden óriási és grandiózus – nem véletlenül. Hiszen a Boszporusz-szoros két partján fekvő megapoliszban az utolsó népszámlálási adatok szerint mintegy 15 millióan laknak, azonban ez több évvel ezelőtti adat, a mostani becslések szerint már a 20 milliót is súrolja ez a szám.

A lakosság rendkívül sokszínű: vannak köztük a törökök mellett szép számban kurdok, arabok, örmények, görögök és Európából vagy a tengerentúlról érkezők. A folyamatos növekedés oka a külföldi bevándorlók magas száma mellett a vidékiek folyamatos bevándorlása és a magas születési ráta.

Török tradíciók
Török tradíciók
Fotó: Vágó Ágnes

Isztambulban és az országban járva látszik, hogy szinte mindenütt továbbra is csúcson van az Atatürk-imádat, pedig a Török Köztársaság megalakulásának 100. évfordulója tavaly volt. Az utcákon, tereken, hotelekben, üzletekben, mallokban mindenhol a modern Törökország megalapítójának a fotója látható, ahogy szigorú tekintettel néz ránk, az épületek előtti zászlókon is az ő arcképe lengedez. A szobránál ma is virágokat helyeznek el, ahol pedig ivott például egy török kávét vagy rakit, ott emlékhely nyílt az emlékére.

A nagy mohácsi győzelem

Az Isztambuli Hadtörténeti Múzeumba (Askeri Müze ve Kültür Sitesi Komutanlığı) indulunk, a város Şişli kerületébe. Ez Törökország legnagyobb katonai múzeuma, ahol a török haditengerészet és hadsereg történetét mutatják be a bronzkortól napjainkig.

A gyűjtemény óriási – mintegy 20 ezer tárgy –, minket azonban egyetlen terem tartalma érdekel: ahol a dicsőséges mohácsi győzelmet mutatják be a látogatóknak makettek, festmények, szobrok, harci eszközök és egyéb emléktárgyak segítségével.

Mohács amúgy örök vita tárgya a magyar történészek körében. Ami tény: a csata miatt bukott el a független magyar állam, bár vannak, akik azt állítják, már korábban elkezdődött a hanyatlás, Mohács csak a végső tőrdöfés volt.

A mohácsi csata egy festményen az Isztambuli Hadtörténeti Múzeumban
A mohácsi csata egy festményen az Isztambuli Hadtörténeti Múzeumban
Fotó: Vágó Ágnes

Ami még szintén tény: 1526. augusztus 29-én, kora délután az Oszmán Birodalom szultáni hadserege legyőzte a II. Lajos király vezette magyar sereget. Maga a csata menete és eseményei azonban nem ismertek teljes mértékéig, sőt, nemrégiben arról is komoly vita folyt, hogy egyáltalán merre volt akkoriban a híres csatamező. Nem vitatható viszont, hogy a magyar király és számos magyar főúr és püspök halálát lelte a csatatéren, és a vereség után a Magyar Királyság életútja drámai fordulatot vett: az ország középső fele török megszállás alá került – mintegy 150 évre.

A másik oldalról nézve azonban egész másképp festett a csata: a törökök fennállásuk egyik legnagyobb győzelmeként ünneplik a mohácsi győzelmet, amit makettekkel, festményekkel, korhű ruhákkal és fegyverekkel mutatnak be.

Sőt, kiállítottak egy olyan óriás méretű, embernagyságú dobot, amellyel harcosaikat tüzelték a mohácsi csatamező oldalán, fúvósok kíséretében. Elnézve a dob méretét, elképzelni sem tudjuk, hogyan vihették oda.

A folyamatos, hangos zenebonával nem csak a janicsárokat tüzelték harcra, hanem nyilván alaposan megzavarták a magyar seregeket.

A múzeum hétfőtől szombatig tart nyitva, 9-17 óra között, a belépődíj 50 török líra.

Híres névházasság, közös halál

Isztambult elhagyva átkelünk a hídon, ami a Boszporusz két partját köti össze, és – nem meglepő módon – a Boszporusz-híd nevet kapta. Csak ámulunk, amikor az ázsiai oldalra kerülünk – ott milyen modern építészeti stílus vár! Ég felé törő, hol egy vázára, vagy karcsú, táncoló nőalakra emlékeztető, legalább százszintes épületek követik egymást, a kortárs török építészeti irodák tudásának ékes bizonyítékaként.

Buszozunk egy jót – mintegy három órát –, és máris megérkezünk utunk következő állomására, Kocaelibe, a Thököly Imre Ani Evibe, azaz a Thököly Imre Emlékházba, amelyet egy volt papírgyári üzem helyén alakítottak ki a Magyar Köztársaság Főkonzulátusának közreműködésével, 2008-ban, és ahol egy szép, tartalmas és ízléses kiállítást láthatunk.

Majd megcélozzuk a közeli hegy ormán megbújó Izmit Karatepa községet, ahol három forrás tövében, az úgynevezett Virágmezőn állt egykor az az épület, ahol életének utolsó öt évét töltötte az Oszmán Birodalom által Felső-Magyarország királyának kinevezett, azonban a zentai vereséget követően az osztrákok haragja elől bujdokolni kénytelen híres magyar nemzeti hős, Thököly Imre.

Zrínyi Ilona és Thököly Imre emléktáblája egykori otthonuk helyén
Zrínyi Ilona és Thököly Imre emléktáblája egykori otthonuk helyén
Fotó: Vágó Ágnes

Ide követte őt felesége, I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrínyi Ilona, akivel Thököly 1682-ben lépett frigyre.

Házasságuk tulajdonképpen névházasság volt a földek, hatalmas vagyonok összeolvasztása érdekében. Itt, azaz Karatepa községben érte őket utol a halál, mindkettőjüket a közeli Izmitben temették el.

Azonban később kiásták maradványaikat, és Thökölyt szülővárosában, Késmárkon temették el újra, díszes külsőségek közepette.

Télikabát a hőségben, hárem a felső szinten

Később Küthayába érkezünk – újabb három órás buszutat követően –, hogy Kossuth Lajos emléke előtt tisztelegjünk. Nem akármilyen módon kialakított és rendben tartott, tágas épület őrzi a XIX. századi nagy magyar politikus, a polgári szabadságért és a nemzet önrendelkezéséért folytatott fegyveres küzdelem vezetője, a ’48-as szabadságharcot követő független Magyarország első kormányzó elnöke emlékét.

Kossuth a szabadságharc leverését követően emigrációba kényszerült, miközben osztrák bérgyilkosok kutatták a nyomát, és elkezdte haláláig tartó világkörüli útját, amelynek első állomása az Oszmán Birodalom volt. 1850 áprilisában érkezett Kütahyába, ahol a törököktől kapott kétszintes épület első szintjén több mint egy évig élt.

Kossuth Lajos dolgozószobája
Kossuth Lajos dolgozószobája
Fotó: Vágó Ágnes

A ház különben pár lépésre áll a helyi mecsettől – nem véletlenül. Ugyanis a nagy magyar előtti lakó, Hüseyin Hamdi Aydin (aki 1947-ben hunyt el), egy nagy tudású professzor volt, és egyben ő volt a helyi mecset imámja. Annyira tisztelték országszerte, hogy egyszer, amikor az akkori köztársasági elnök, Hüseyin Hamdi Aydin Ismet Inönü Kütahyába érkezett, személyesen adott ajándékba neki egy meleg télikabátot, ami igencsak praktikus holmi lehetett a 30-40  fokban.

Kossuth nem csak a jó meleg kabátot örökölhette a ház előző lakójától, hanem az épület második szintjén élő háremhölgyeket is, akik teljesen megszokottak voltak a muszlim lakta vidéken. Azonban e hárem-vonalról nem szólnak a korabeli feljegyzések, ahogy arról sem, hogy Kossuth neje, az urát az emigrációba mindenhová követő Teréz asszony vajon mit szólt a feje felett élő, nála feltehetően sokkal szebb és fiatalabb nősereghez.

Azt azonban tudjuk, hogy Kossuth a magas hegy tetején lévő, isten háta mögötti kisfaluban egyre lelkesebben vetette bele magát a török nyelv rejtelmeibe, sőt, egy magyar-török szótárt is létrehozott.

Ki ér többet: egy oroszlán vagy egy tanár?

Kütahya tartományban van egyébként a török finom porcelángyártás fellegvára, és ugyanitt található a közelben egy Alzanoi nevű kistelepülés, ahová érdemes elmenni busszal vagy taxival. E falu határában áll ugyanis a II. században épült Zeusz temploma. Ami az UNESCO Világörökségének része, de nem ártana, ha egy felügyelőbizottság egyszer eljutna ide, és megnézné, mennyire (nem) védik a helyiek a patinás romokat.

Pedig ez volt anno, a római és görög időkben az egykori Kis-Ázsia egyik legjelentősebb vallási központja.

Amelyet ugyan később, a VII. században egy földrengés elpusztított, de a megmaradt romok így is lenyűgözők. Hiszen látni, hogy milyen civilizáció élhetett itt: a templomrom közelében ott a színház, közvetlenül mellette egy stadion, valamint az agora romjai.

Zeusz temploma
Zeusz temploma
Fotó: Vágó Ágnes

A templomot egykor szobrokkal és freskókkal díszítették – ezeknek maradványait a templom mélye rejti, ahová egy madárürülékkel vastagon megrakott, csúszós lépcsőn lehet lejutni. Könnyen el lehet képzelni, amit a helyi kísérőnk magyaráz: itt nem csak a megmaradt freskónyomok és egy szobor maradványa látható, hanem ez volt egykor az áldozatok helye – állatok, gyerekek, szüzek szerepeltek az isteneknek felajánlott „étlapon”.

82 korinthoszi oszloppal büszkélkedhetett az egykori templom, ezekből jónéhány maradványa még ma is látható, és Zeusznak, az istenek királyának a feje is épen maradt – isteni csodaként.

A templom közelében van a piactér, ahol nem mindennapi lista vár.

Megtudható belőle például, hogy a római időkben egy vadszamár 200 dénárba került, négy tojás ára 4 dénár volt, egy palack bor 24 dénár, egy rabszolga ára csupán ennél 1 dénárral volt több, azaz 25 dénár, egy tanárért 50 dénárt kértek, egy szobrász egy munkára 70 dénárba került, dadát a gyerek mellé 2 dénárért vihetett haza bárki, egy élő oroszlánt pedig 125 ezer dénárért vihetett haza vásárfiaként a piacon vásárló.

A belépődíj Alzanoiba 30 török lírába kerül.

Epilógus

Több is veszett Mohácsnál! – ezt a mondást utoljára a törökországi utazás legvégén hallottam egyik utazótársamtól, amikor a reptéren hazafelé félreállította a helyi biztonsági ember, és kiemelte ki táskájából a török rózsalekvárt, „Ez kié?”, felkiáltással. „Úgy látom, már a tied”, jegyezte meg (magyarul) a kérdezett. A biztonsági őr pedig dobta is az üveget a mellette lévő kukába.

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Elég volt a harcból, 15 éve csak harcolunk! Az utca embere a Harcosok Klubjáról
Izsó Márton - Vég Márton | 2025. május 31. 10:29
Orbán Viktor bejelentette, hogy elindítják a Harcosok Klubját, amelyhez százezer aktivistát várnak. A kormányoldal digitális harcosokat vet be az online térben. Járókelők véleményére voltunk kíváncsiak.
Szubjektív Andorra varázslatos völgyei, avagy ráérős kanyargás Európa legnagyobb miniállamában
Durucz Dávid | 2025. május 31. 06:01
Mi lenne, ha Budapest egy ország lenne, csak éppen két-háromezer méteres hegyek között, kerületek helyett völgyekben fekvő falvakra felosztva? Nos, a buszozás például lassabb, de látványosabb időtöltés lenne – és már ezen a ponton kiderül, hogy a méreten kívül semmi közös nincs a magyar fővárosban és Európa legnagyobb miniállamában. A Világjáró ezúttal Andorrában járt.
Szubjektív Már azt sem tudja Orbán Viktor jobb keze, hogy mit csinál a bal? Ez Viszont Privát 54.
Gáspár András - Havas Gábor - Herman Bernadett - Izsó Márton - Litván Dániel | 2025. május 30. 19:19
Megint ránkzuhant egy Kormányinfó, csak kapkodtuk a fejünket. Most már tényleg minden Ukrajna hibája? Újabb árrésstopok jöhetnek, de ez már veszélyes lehet? Százmilliókat tehet zsebre a kormány az átláthatósági törvénnyel. Akkora a baj a gazdasággal, hogy már egymást tépik Orbán Viktor miniszterei? Erről és sok másról is beszélgettek az Ez Viszont Privát podcast legfrissebb adásában kollégáink: Gáspár András, Herman Bernadett és Litván Dániel.
Szubjektív Két kilométeren múlhat a gyermekkor vége Dánia közepén
Litván Dániel | 2025. május 24. 06:01
Szerencsére Billundban nem csak Legolandbe mehet az, aki még nem nőtt ki a legózásból. A Világjáró egy nagyon régi adósságot teljesített, és majdnem nagyot csalódott.
Szubjektív Kikért menetel Magyar Péter? Parázs vita tört ki a stúdióban – Ez Viszont Privát
Havas Gábor – Izsó Márton – Kovács-Angel Marianna – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. május 23. 18:31
Kétségkívül ellopja a show-t Magyar Péter Orbán Viktortól azzal, hogy Budapesttől Nagyváradig gyalogol sokadmagával a nemzetegyesítés jegyében. De tesz-e majd komoly gesztusokat a baloldali-liberális szavazóknak is? Vagy meg kellene haladni a bal-jobb felosztást? Erről is vitatkozott – olykor nem is visszafogottan – az e heti Ez Viszont Privátban Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő, valamint Vég Márton és Wéber Balázs újságíró. Szubjektív műsorunkból kiderül is, hogy miért jött megint aggasztó adat a gazdaságról, hány NER-es milliárdos van a leggazdagabb magyarok között, mi újság az Orbán-bányákban, valamint hogyan olajozzák Rogán Antalék a sokmilliárdos propagandát.
Szubjektív Az Eurovízió városa – svájci képeslap leckerlivel és fondüvel
Elek Lenke | 2025. május 17. 06:01
Ezekben a napokban nem érdemes Bázelbe utazni, hiszen szinte minden szálláshelyet lefoglaltak a 69. Eurovíziós Dalfesztiválra érkezők, de az év következő hónapjaiban igen. A város több napos élményt nyújthat, főleg a műemlékek és a kortárs művészetek kedvelőinek, no meg persze a sajtimádóknak. Ráadásul itt nem kell kerülgetnünk turistatömegeket. A Világjáró ezúttal visszatér a svájci-német-francia hármashatárnál fekvő településre.
Szubjektív Melegedő óceánok – egyre pusztítóbb viharok
Káncz Csaba | 2025. május 12. 09:28
A korallzátonyok károsítása mellett az óceánok emelkedő hőmérséklete hozzájárul a viharok erősödéséhez. A felesleges hő a hurrikánok üzemanyagaként szolgál, ami erősebbé és pusztítóbbá teszi őket – különösen a part menti, sőt a szárazföldi közösségek számára. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív Egy pohár prosecco „A Keresztapa” forgatási helyszínén – kihagyhatatlan dolgok Szicíliában
Kormos Olga | 2025. május 10. 06:01
Barangolás „A Fehér Lótusz” második évadának helyszínén, egy jéghideg ital elkortyolása a Bar Vitelliben, felkapaszkodás a hajtűkanyarokban a hegyekbe egy napfénytetős Fiat 500-assal, gyors ebéd a palermói gasztropiacon vasárnap, füstölgő Etna – rengeteg dolog jöhet szóba egy szicíliai körutazáson. A Világjáró ezúttal Európa hetedik legnagyobb szigetén járt. 
Szubjektív Lepkefing vagy atombomba? Ez Viszont Privát
Csabai Károly - Havas Gábor - Izsó Márton - Litván Dániel - Vég Márton | 2025. május 9. 18:46
Mennyire erős, és mennyire lehet hatásos Magyar Péter hangfelvétele a háborúra készülő honvédelmi miniszterről? Milyen botrány ütne igazán nagyot Orbán Viktoron? Azért járja a miniszterelnök az országot, mert nagy a baj a Fidesznél? Brüsszel megint ármánykodik – de jó oka van rá? E témákról is beszélgettek, vitatkoztak munkatársaink, Csabai Károly főszerkesztő, illetve Litván Dániel és Vég Márton újságírók az Ez Viszont Privát legújabb adásában.
Szubjektív Elon Musk, gyilkos drónok és mesterséges intelligencia? Ideje lenne komolyan félni ettől a kombinációtól
Litván Dániel | 2025. május 9. 05:48
Nem kell öntudatra ébrednie a mesterséges intelligenciának ahhoz, hogy nagyon veszélyes legyen. Donald Trump és a dollármilliárdosok barátsága semmi ahhoz képest, ami ezután jöhet? Jegyzet.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG