Az egyébként is erősödő kockázatkerülés úgy tűnik, a magyar eszközök esetén ez fokozottnak tűnik, hiszen sem a lengyel zloty, sem a cseh korona nem produkált ilyen mértékű gyengülést. Közben a dollár folytatta az erősödését, ami általában nem sok jót jelent a feltörekvő devizák számára, így a forintnak sem.
A gyengülés hátterében több ok is állhat, ezek közül mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy az MNB kedden a vártnál nagyobb mértékű kamatemelést követően azt közölte, hogy lezárják a kamatemelési ciklust, és a jövőben más eszközökkel próbálják a likviditást csökkenteni. Az sem segít, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság között ugyan közeledtek az álláspontok, ám az uniós források lehívása továbbra sem egyértelmű. Ezekre viszont a megbillent egyensúlyi adatok miatt égető szüksége lenne a kormánynak. (A témáról Bod Péter Ákos írt elemzést az mfor.hu oldalán.) Ráadásul miközben a kormány rá van szorulva az uniós pénzekre, a belpolitikában továbbra is a közösség és Brüsszel ellen hergeli a választókat, ami finoman szólva is ellentmondásosnak tűnik.
A gyengülő forint egyébként tovább fogja növelni az egyébként is két évtizedes csúcson lévő inflációt, hiszen az importtermékek, így például az egyébként is erősen dráguló energiahordozók ára magasabb lesz a magyar piacon.
Az ankarai NATO-csúcson derültek ki részletek. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
