Az elmúlt öt évben az európai telekommunikációs szektor indexe többnyire alulteljesítette a széles európai részvényindexet. Az idei év kiválóan indult, az év eleji jelentős felülteljesítés azonban a nyár elejére teljesen elolvadt. Egyes vállalatspecifikus hírek mellett a profitrealizálás, valamint a SpaceX tőzsdei bevezetését követő folyamatos híráram is egyre nagyobb aggodalmat keltett a befektetők körében. Utóbbi elsősorban a Starlink várható piacszerzéséről és a műholdas technológiák status quót felborító, piacromboló hatásáról szólt. Mindezek következtében jelentős átértékelődést is láthattunk a szektor egyes szereplőinél.
Az európai szektor fundamentális kilátásai ugyanakkor javultak, így a következő években fordulat következhet az évek óta tartó gyenge teljesítményben - írja Karikás Krisztián.
Beruházásra szükség lenne, de árat azért ne emeljetek
Az európai telekommunikációs szektor egyik legnagyobb problémája az árazási erő hiánya és a magas beruházási igény közötti ellentétből fakad. Az európai piacon a kontinens méretéhez képest rendkívül sok szereplő működik. Míg a több mint 300 millió lakosú Egyesült Államokban három nagy telekommunikációs szolgáltató működik, addig a legtöbb európai országban négy nagy szolgáltató versenyez az ügyfelekért. Ráadásul a nagy inkumbens szolgáltatók mellett számos országban kisebb, úgynevezett low-cost carrierek is jelen vannak, amelyek alacsony áraikkal igyekeznek minél nagyobb szeletet kihasítani a piacból.
Az intenzív verseny következtében a cégek árazási ereje jelentősen csökkent. A lakosságszám tekintetében stagnáló európai piacon emiatt korlátozottak a bevételnövekedési lehetőségek, így a nagyobb szolgáltatóknál az elmúlt években többnyire stagnáló bevételeket láthattunk.
A stagnáló vagy csak lassan növekvő bevételekkel szemben a hálózatok fenntartása és modernizációja jelentős költségeket ró a cégekre. Mindeközben az előfizetők által felhasznált adatmennyiség rohamos ütemben nő. Ahhoz, hogy a telekommunikációs cégek biztonságosan ki tudják szolgálni a növekvő adatigényt, jelentős összegeket kell fordítaniuk infrastruktúrájuk fenntartására és modernizációjára.
Utóbbi területen Európa globális összevetésben jelentős lemaradásban van. Az 5G technológia ugyan Európában is elérhető, jelenlegi formájában azonban lényegében a 4G továbbfejlesztett változatáról beszélhetünk. A fejlettebb és nagyobb kapacitású 5G Standalone technológia terén már jelentős az európai lemaradás. A GSMA 5G Connectivity Indexe alapján az infrastruktúra kiépítettségét és az elérhető szolgáltatások minőségét tekintve az Egyesült Államok és Kína mellett több fejlett ázsiai és öböl menti ország is előrébb jár, mint Európa legtöbb országa.
Mindez részben annak a következménye, hogy a szolgáltatók gyenge árazási ereje rontja a beruházások megtérülését, így a cégek egyre kevésbé motiváltak költséges fejlesztési döntések meghozatalára.
„We do need consolidation”
Jogosan merül fel tehát a szolgáltatók részéről az igény, hogy az európai szabályozó hatóságok lazítsanak a szabályokon, és nagyobb teret engedjenek a szektor konszolidációjának. Szabályozói oldalról tipikus ellenérv, hogy a kevesebb szereplős piacokon nőhet a cégek árazási ereje, így a fogyasztók végső soron magasabb árakkal szembesülhetnek.
A tapasztalatok ugyanakkor ennél árnyaltabb képet mutatnak azokon a piacokon, ahol négyről háromra csökkent a szereplők száma. Ahogy a GSMA ábráin is látható, a háromszereplős piacokon magasabb az egy ügyfélre jutó átlagos bevétel, miközben az egy gigabájtra jutó bevétel lényegében megegyezik a négyszereplős piacokon tapasztalttal. Ez arra utal, hogy a háromszereplős piacokon a szolgáltatóknak nagyobb mozgásterük lehet a hálózatfejlesztésekre, ami magasabb minőségű hálózatokat eredményezhet. A jobb hálózatok nagyobb adatforgalmat tesznek lehetővé, így a szolgáltatók az adathasználat növekedésén keresztül emelhetik bevételeiket.
Ahogy az Orange vezérigazgatója, Christel Heydemann egy tavalyi Bloomberg-interjúban fogalmazott, Európának szüksége van a konszolidációra. Az EU Digital Decade Policy Programme 2030-as céljai alapján minden európai háztartás számára elérhetővé kellene tenni a gigabites vezetékes kapcsolatot és az 5G-hálózati hozzáférést. E célok elérése azonban jelentős beruházásokat igényel. Az EU becslése alapján a beruházási hiány 2030-ra meghaladhatja a 200 milliárd eurót, amelyet végső soron nagyrészt a telekommunikációs cégeknek kellene finanszírozniuk. Emiatt különösen fontos, hogy a beruházások megtérülése vonzó legyen a piaci szereplők számára, ehhez pedig a szolgáltatók érvelése szerint kevesebb szereplős piacokra lenne szükség.
Az elmúlt években már láthattunk példákat konszolidációs lépésekre, a szabályozó hatóságok azonban jellemzően valamilyen versenyjogi kötelezettségvállalás mellett engedélyezték ezeket. Úgy tűnik, Franciaországban születhet meg az első olyan nagy konszolidációs tranzakció, amely mintaként szolgálhat más piaci szereplők számára is.
A három legnagyobb szereplő, az Orange, a Bouygues és az Iliad együttesen vásárolná fel a negyedik szolgáltatót, az SFR-t, majd egymás között osztaná fel annak eszközeit.
A felek már aláírták a szándéknyilatkozatot, jelenleg a francia hatósági engedélyezésre várnak. Amennyiben a tranzakció megvalósul, precedenst teremthet más szereplők számára, és az uniós vállalati tranzakciókra vonatkozó szabályozás lazulását is elősegítheti.
Növekvő tér az osztalékfizetésre
Az európai telekommunikációs szolgáltatók már az elmúlt évtizedben is jelentős összegeket fordítottak optikai hálózatok kiépítésére a nagy sebességű vezetékes internet biztosítása érdekében. A Connect Europe adatai alapján a cégek beruházásainak közel felét az optikai hálózatok fejlesztése tette ki. 2024-ben a szektor 64,6 milliárd eurós teljes beruházási összegéből 31,7 milliárd eurót fordítottak optikai hálózatokra, míg az 5G-mobilhálózatok fejlesztésére csupán 16,3 milliárd euró jutott.
Az optikai beruházások magas aránya azért is fontos, mert mára számos nagy európai országban ezek a többéves fejlesztések a végükhöz közelednek. Az FTTH Council 2025. szeptemberi adatai alapján Spanyolországban és Franciaországban a háztartások 97, illetve 93 százalékában már elérhető a vezetékes optikai hálózat. Hasonlóan magas a lefedettség az északi országokban és a szomszédos Romániában is.
Az optikai hálózatok nemcsak az előfizetők számára tesznek lehetővé gyorsabb és jobb minőségű internetszolgáltatást, hanem a régi rézalapú hálózatokhoz képest a szolgáltatók számára is költséghatékonyabb üzemeltetést biztosítanak. Az ebből származó megtakarítások, valamint a cégek egyéb költségcsökkentő lépései, például az AI-agentek alkalmazása és a digitalizáció a következő években jelentősen javíthatják a profitabilitást.
Emellett a nagyrészt kiépített optikai infrastruktúrának köszönhetően csökkenő beruházási igény a cégek szabad cash flow-jának növekedését eredményezheti, ami nagyobb teret nyithat a részvényesi kifizetések előtt. Az európai telekomszektor jelenleg is az egyik legmagasabb osztalékhozamot kínálja Európában. Amennyiben a cash flow-hozamok tovább emelkednek, a részvényesek a következő években magasabb osztalékkifizetésekre is számíthatnak.
Rövid távon ugyanakkor még lehetnek rázós időszakok. Az európai hozamok emelkedése nyomást gyakorolhat a telekommunikációs cégek részvényeire, a műholdas szolgáltatókkal kapcsolatos hírek pedig tovább ronthatják a befektetői hangulatot. A fokozódó geopolitikai kockázatok közepette ugyanakkor a szektor menedéket is jelenthet a befektetők számára a cégek stabil cash flow-termelésének és kedvező osztalékhozamának köszönhetően.
Hosszabb távon a cégek profitabilitása emelkedő pályára állhat, különösen a költségoldali hatékonyság javulásának köszönhetően. A konszolidáció felé tett további lépések, valamint egy támogatóbb szabályozói környezet pedig további hátszelet jelenthetnek a szektor szereplőinek.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Csökken a benzin ára. 
