Egy magyar nyelvű internetes portálon a delaware-i székhelyű Benefit Barcode Inc. cég részvényeit értékesíti egy természetes személy. Az üzlet már első ránézésre is gyanús, az MNB piacfelügyeleti eljárást is folytat az érintett személlyel szemben.
A beszerzett bizonyítékok alapján a honlapot üzemeltető magánszemély átlagosan 8-10 ezer dollárért értékesíti a delaware-i székhelyű Benefit Barcode Inc. társaság részvényeit, s azok 3 éven belüli visszavásárlására is kötelezettséget vállal.
Így nem lehet részvényt árulni
Az internetes oldalon a cég részvényeire vonatkozó értékesítési ajánlat azonban nem felel meg a tőkepiacról szóló törvény értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseinek.
A vizsgált magánszemély nem szerepel az MNB vonatkozó nyilvántartásaiban, így az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet jogszerűen nem végezhet. Emellett – természetes személyként – nem minősül nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának, és – tájékoztató valamint hirdetmény hiányában – értékpapírok nyilvános értékesítésre történő felajánlására sem jogosult.
Egy tucat részvény már elkelhetett
Az MNB azt írja: feltehetően csak elenyésző számú érdeklődő került kapcsolatba az értékesítési ajánlatot közzétevő személlyel. A holnapon szereplő információk szerint a 8-9 ezer dollár közötti árú részvények közül mintegy 20-at leelőgeztek, egy tucatnyi pedig el is kelt.
Az MNB ma közzétett végzése semmilyen formában nem érinti a magánszemély, illetve a Benefit Barcode Inc. befektetőkkel szemben fennálló, már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét - figyelmeztet a felügyelet.
|
Úgy árulják a részvényt, mint a krumplit Úgy tűnik, ennek az első hallásra is fura forrásbevonási formának reneszánsza van: az MNB a napokban figyelmeztetett egy másik magyar cégre, amelyet ugyan nem engedtek be a tőzsdére, de máshol mégis árulni kezdték részvényeiket >> |
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
