A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 86,84 pontos, 0,45 százalékos csökkenéssel, 19 189,90 ponton zárt kedden.
|
| Friss árfolyamok |
A vezető részvények közül csak a Mol tudott pozitív tartományban maradni, 0,6 százalékos növekedéssel 17010 forint a részvények ára. Az OTP 1,5 százalékos, az MTelekom 1,7 százalékos, a Richter pedig 0,2 százalékos veszteséggel zárta a keddi kereskedést. Így a bankpapírok ára 4800 forinton, a gyógyszeripari részvények 35000 forinton, míg az MTelekom papírjai 337 forinton állnak.
A devizapiacon sem volt vidám a nap
A kockázatkerülés az úr a piacokon a Fed kamatdöntése előtt, a gazdasági folyamatokról szerdán adnak ki közleményt, amiből a gazdaságélénkítő program jövőjére is lehet majd következtetni. Az óvatosságnak, kockázatkerülésnek a forint is áldozatul esett.
Az eurót 293,77 forinton jegyezték délután öt órakor a bankközi devizakereskedelemben, szemben a hétfő esti 290,60 forinthoz képest. Kedden kora reggeltől délután négyig a jegyzés emelkedő tendenciával 291,19 és 294,73 forint között alakult.
|
| EUR/HUF Friss árfolyamok >>> |
A forint a múlt hét elejétől 301 forintos eurójegyzésről folyamatosan erősödve hétfőre 290 alatti jegyzési szintet ért el, amire utoljára május végén volt példa.
A svájci frank, a dollár és a japán jen szintén erősödött a forinttal szemben kedden az előző esti árfolyamhoz képest. A svájci frank jegyzése 235,44-ről 238,29 forintra, a dolláré 217,91 forintról 219,33-ra, a japán jené pedig 2,2921-ről 2,3011 forintra emelkedett.
Az euró változatlanul erős, 1,3391 dollár feletti árfolyamon mozgott kedden: jegyzése a február végére jellemző 1,3330 és 1,3390 dollár között alakult.
A régió leggyengébben teljesítő devizája jelenleg a magyar, de gyengülnek a térségbeli devizák is: a forint 0,74 százalékos gyengülésével párhuzamosan a térségbeli devizák közül a lengyel zloty 0,61 százalékkal, a cseh korona 0,23 százalékkal, a román lej pedig 0,91 százalékkal értékelődött le az euróval szemben.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
