Hernádi Zsolt a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egy horvát kereskedelmi csatornának adott nagyinterjút. Elmondta: ha a Mol nem hajtotta volna végre az éves szinten jelentkező 2,2 milliárd kunás költségcsökkentési programot az elmúlt években, az INA ma veszteségesen működne.
A horvát kormánynak szavai szerint vissza kell térnie a realitásokhoz: azt nem lehet, hogy az egyik oldalon elveszi a növekedési lehetőséget az INA elől, a másik oldalon pedig fejlesztéseket kér számon. Feltette a kérdést, ha a horvát kormány úgy gondolja, hogy a Mol elhanyagolja az INA-t, miért nem veszi vissza.
Hernádi és az ügyészségek
Felidézte, 2010-től kezdtek el beszélni "a magukat szakértőnek nevezők" arról, hogy a 2008 és 2009 közötti szerződéseket a Mol és a horvát kormány között kriminalizálni kellene. Majd 2011-ben kezdődtek meg azok a gyanúsítgatások, amelyek arról szóltak, hogy a Mol és személy szerint Hernádi Zsolt vesztegetés útján szerezte meg az irányítási jogokat - tette hozzá. Elmondása szerint a magyar ügyészség tőle és a kollégáitól különböző adatokat foglalt le, házkutatásokat tartott, híváslistákat ellenőrzött, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy sem a Mol, sem bármely vezetője, sem közvetve, sem közvetlenül nem követett el bűncselekményt.
Arra a kérdésre, hogy eleget kellett volna-e tennie a horvát ügyészség idézésének azt válaszolta: "a szabály az, hogy ha engem szabályosan beidéznek, akkor én megjelenek az ügyészségen. Minden idézésre, amit megkaptam, meg is jelentem és részletes vallomást adtam. Én Horvátországban semmilyen idézést nem kaptam, amelyen meg kellett volna jelennem".
A horvát ügyészséggel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: "a szabályok betartása az ügyészségre is vonatkozik, amely nincs a törvények felett". Véleménye szerint ebben az ügyben a horvát ügyészség kivételével mindenki betartott minden jogszabályt.
Hernádi és a Sanader-ügy
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a horvát ügyészség a Podravka-ügyben lépett vele kapcsolatba, amelyben átadta a kért dokumentumokat, de a Sanader-ügyben a horvát ügyészég nem lépett vele kapcsolatba.
A volt horvát miniszterelnökkel, Ivo Sanaderrel történt találkozókról kijelentette, hogy azokon illegális cselekmény nem történt, és úgy fogalmazott: igencsak sajnálja a horvát ügyészséget, amely egy éttermi beszélgetés videofelvételeit tartja megdönthetetlen bizonyítéknak a bíróságon.
Robert Jezicről a Sanader-ügy koronatanújáról kijelentette; találkozott vele, de Jezic mindig olyat kért, ami hátrányos lett volna az INA számára, ezért mindig nemet mondott a kéréseire. Hernádi szerint az ügyészség a "gombhoz varrja a kabátot, koncepcióhoz keresi a bizonyítékokat és Jezic, aki előtte börtönben is ült, beleilleszkedett a koncepcióba. Ő volt a cérna, amelyik a történetet összefűzte, és amelynek a célja a nagy hal kifogása volt". "A civilizált világ minden országában az ügyészségnek nem az a feladata, hogy a vád prekoncepcióját alátámassza bizonyítékokkal, hanem, hogy minden bizonyítékot felkutasson és az igazságot derítse ki. Nem ezt tette a horvát ügyészség, és ez egy súlyos hiba" - mondta.
Miért a Mol irányítja az INA-t?
Az INA-ban meglévő irányítási jogokkal kapcsolatban emlékeztetett, hogy egy cég irányítása nem a részvények tulajdoni hányadától függ, amire példaként felhozta, hogy Pakisztánban a Mol 10 százalékkal rendelkezik egy földgázmezőben, mégis a kezében vannak az irányítási jogok.
Hernádi Zsolt szerint nem szabad hinni azoknak a "magukat szakembereknek nevező" megszólalóknak, akik szerint 2008-ban a horvát nemzeti érdekeket átjátszották. Ezeknek az embereknek egyetlen vágya van, hogy visszaüljenek az INA vezetésébe, hogy azt csinálhassák, ami miatt az INA-t 2003-ban értékesíteni kellett - mondta. "2003-ban azért értékesítették az INA-t, mert nem volt fenntartható; ezért hívtak be stratégiai partnert, a Molt. A világgazdasági válság kezdetén a horvát kormány képtelen volt kezelni az INA pénzügyi problémáit, ezért a Mol felajánlotta segítségét, azzal a feltétellel, hogy átveszi az INA irányítását, amelyet szerződésekben rögzítettek" - tette hozzá.
Hozzátette: a horvát kormány havonta hoz olyan szabályokat, amelyek csökkentik az INA nyereségét.
Nehéz így nem kiszállni az INA-ból
Meglátása szerint "a horvát kormánynak a realitások szintjén kellene állnia. A kormány az egyik kezével elvesz, a másikkal azt mondja, ezt meg kell csinálnod, akkor mi ebben biztosan nem leszünk partnerek. Ha a szabályozó környezet kiszámítható lesz, akkor a Mol hajlandó maradni, de ha továbbra is csak követelnek és minden eszközt elvesznek az INA-tól, ami a növekedést szolgálná, akkor azt mondom, hogy hozzunk be olyan partnereket, amelyek jobban tudnak együttműködni a horvát kormánnyal, mert erre nem mi vagyunk megfelelő partnerek"- jelentette ki.
Arra a megjegyzésre, hogy a Mol egyik lábbal már kint van az INA-ból emlékeztetett: pár hónappal ezelőtt a Mol megkezdte az INA-részvények esetleges értékesítésének előkészítését, miközben a horvát kormánnyal nagyon lassúak a tárgyalások. "Januárban döntöttünk, hogy begyorsítjuk a tárgyalásokat. Azóta nem találkoztunk. Ez nem az a tempó, amivel az üzleti életben sikereket lehet elérni" - mondta Hernádi Zsolt.
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
