Ahogy az lenni szokott, a rovatvezető azt a munkát bízta rám, amit mindenki arrébb pöckölt, vagyis a napi tőzsdei összefoglalók megírását. Az első megírását még érdekesnek találtam, a másodikat már kevésbé, és röpke három hét leforgása után már kifejezetten untam. Szellemi betanított munkásnak éreztem magam, aki futószalagon gyárt egy olyan sablonszerű produktumot, amelyet egy adott szókészlettel és a behelyettesítendő adatokkal bárki összerak. Mivel hobbi szinten programozgattam is, rájöttem, hogy ezt a cikket egy számítógépes program is meg tudná írni, ha a megfelelő adatok a megfelelő formátumban rendelkezésre állnának. A megfelelő adatokhoz pedig már csak hozzá kell rendelni a megfelelő mondat sémákat, benne az olyan nélkülözhetetlen, hangulati elemeket is közvetítő szakzsargonnal, mint például: „zuhant, szárnyalt, tépték, kimagasló teljesítmény, nap nyertese, felpattant, alulteljesített, elmozdulás, oldalazás, mínuszban”… és így tovább…
2014: Egy személytelen sztárújságíró
Ugorjunk egy nagyot az időben előre 2014-re, és a térben pedig a tengerentúlra. . Ebben az évben az amerikai Associated Press, a világ egyik legnagyobb hírügynöksége úgy döntött, hogy a tőzsdei cégek gyorsjelentéseinek és éves jelentéseinek feldolgozását egy számítógépes programra, az Automated Insights Wordsmith nevű szoftverére bízza.
Ekkorra ugyanis már rendelkezésre álltak ezek az adatok gépek által feldolgozható formában: a SEC EDGAR nevű projektje keretében 1996 óta technikailag szabványosított formában is elérhetővé kell tenni a tőzsdei kibocsátóknak jelentéseik adatait. Ez a formátum kezdetben egy saját formátum volt, majd 2005-ben áttértek az XBRL (eXtensible Business Reporting Language), egy XML alapú, jelentésszolgálati feladatok végzésére kifejlesztett szabványos formátum használatára.
Az AP lépésének hatására a követett részvények száma az összes részvény 30%-ról 80%-ra emelkedett. Döntésének hatása a piacra is igen jelentős volt: sok, korábban elemző és újságíró által nem követett cég forgalma lendült fel, amit azt egy ilyen irányú kutatás kimutatta. A következő ábrán például azt látjuk, hogy azon cégek tőzsdei forgalma, akikről csak az AP robotújságírója „munkába állásától” kezdve kezdtek megjelenni cikkek, a gyorsjelentés megjelenését követően csaknem 11%-kal megnőtt az ilyenkor szokásos forgalomhoz képest (sárga oszlop a szürkéhez képest), az átlagos vételi és eladási árfolyam közötti különbség pedig 2 százalékponttal csökkent.
2020: Felkészül Európa, benne Magyarország
Az amerikai sikereken felbuzdulva az EU úgy döntött, hogy a 2020-as jelentéstől kezdve kötelezővé teszi a tőzsdei értékpapír kibocsátók (több mint 5000 cég) éves jelentéseinek publikálását iXBRL, azaz inline XBRL formátumban. Ez azt jelenti, hogy a korábbi jellemzően PDF formátumú éves jelentések helyett az éves jelentést a böngészők által olvasható XHTML-ben kell elkészíteni, és abban „el kell rejteni” az egyes adatok definícióját.
Az ESEF jelentéskészítésben a MOL kezdte meg legelőször a felkészülést, aki részt vett 2017-ben az ESMA által kezdeményezett tesztben, ahol 25 önként jelentkező tőzsdei cég beszámolóját készítették el szintén önként csatlakozó szállítók.
Az ESEF szabályozás
Az ESEF, azaz a European Single Electronic Format feltételei a 2004/109/EU, ún. átláthatósági irányelvben és az annak felhatalmazása alapján készült 2018/815/EU, ún. ESEF RTS rendeletben vannak lefektetve.
Az elsődleges kimutatások adatait hozzá kell rendelni az ESEF taxonómia (adatmodell) egyes elemeihez, ami az IFRS taxonómiára épül. Már ez sem túl egyszerű, de a feladatot az teszi különösen nehézzé, hogy még az elsődleges kimutatások sem teljesen egységesek, és időnként szerepelnek benne csak az adott cégre jellemző sorok, amik az ESEF taxonómiában nem szerepelnek. Ebben az esetben az ESEF taxonómiát „ki kell terjeszteni”, azaz bővíteni kell az adatmodellt ezzel a cégre jellemző adatponttal. Mivel az adatmodellezés XBRL-ben meglehetősen bonyolult, ezt célszoftver nélkül gyakorlatilag nem lehet megcsinálni.
A megfeleltetést és a kiterjesztést a vállalat könyvvizsgálójának is jóvá kell hagynia. A kiterjesztett taxonómiát a jelentéssel együtt le kell adni az adott ország adattárolással megbízott intézményének, amely Magyarországon az MNB lesz.
A követelmény kezdetben csak az IFRS konszolidált beszámolókra vonatkozik, és azokon belül is csak az elsődleges pénzügyi kimutatásokra (pénzügyi helyzet, átfogó jövedelem, cash-flow, saját tőke változása). A jegyzeteket 2022-től kell „megcímkézni” és azokat is csak blokként, azaz szöveges formában. Várhatóan azonban az amerikai példához hasonlóan a későbbiekben kiterjesztik majd a negyedéves gyorsjelentésekre is, ezzel növelve a szabályozás hozzáadott értékét.
Ramasoft: Előre a jövőbe
A magyar tulajdonban lévő Ramasoft Adatszolgáltató és Informatikai Zrt. szerint a magyar kibocsátók – egy-két kivételtől eltekintve – még most ismerkednek az új követelményekkel, most kezdik kiválasztani a potenciális partnereket. Mivel az XBRL adatmodellezés és a jelentések megfelelő formában történő előállítása valamilyen, erre a célra kifejlesztett célszoftvert igényel, a kibocsátók előtt gyakorlatilag két út áll: vagy beszereznek egy ilyen megoldást, vagy kiszervezik a teljes jelentéskészítést egy erre szakosodott cégnek. Várakozásaink szerint a nagyobb cégek a szoftverbeszerzés, míg a kisebbek inkább a szolgáltatás megrendelés mellett fognak dönteni.
A piacon már több szoftver is megtalálható, azonban mivel a szabályozást egyszerre vezetik be az EU teljes területén, a szállítók nyilván a nagyobb piacokra koncentrálnak. Érdemes ezért olyan szállítót választani, amelyik már rendelkezik magyar partnerrel, emiatt megfelelő erőforrással tudja segíteni a bevezetést. Mivel új a követelmény, a szoftvermegoldások is fejlesztés alatt állnak, így elképzelhető, hogy az első beküldés alkalmával még kézzel is kell egy kicsit „kalapálni” majd a jelentéseket, hogy azok a szigorú validációs követelményeknek megfeleljenek. Emiatt nem árt, ha a partner nemcsak a célszoftver megfelelő használatára, hanem az XBRL fájlok szerkesztésére is képes, ha az szükséges.
Ilyen szoftver például a francia Invoke megoldása, amelyet a Ramasoft értékesít Magyarországon. Érdemes megemlíteni egy nyílt forráskódú szoftvert, az Arelle-t is, az azonban csak az elkészült jelentések és taxonómiák validációjára és megjelenítésére képes, adatmodellezésre és jelentéskészítésre nem.
Szinte valamennyi szoftveres megoldás elérhető felhőalapú (SaaS) formában is, aminek oka egyrészt az, hogy egy járvány kellős közepén történik meg a bevezetés, másrészt a megoldásokban a belső (kontrolling, kommunikáció) és külső (könyvvizsgáló, XBRL szakértő) felhasználók együttműködésére kell törekedni. Sokan még mindig idegenkednek a felhőalapú megoldásoktól informatikai biztonsági szempontok miatt, de mivel a valós kockázat kicsi, a felhőalapú megoldások előnyei - nincs szükség infrastruktúra biztosítására, üzemeltetésre stb. - bőven ellensúlyozzák a vélt kockázatokat. A Ramasoft várakozása szerint ez lesz az első olyan üzleti alkalmazás a vállalatok számára, ahol többségbe kerülnek majd a felhőalapú megoldások.
Információink szerint mind a négy nagy könyvvizsgáló cég aktívan készül a bevezetésre, , akad köztük olyan, amely saját eszközt alkalmaz, a többiek más cégekkel együttműködésben nyújtják szolgáltatásaikat, az Ernst & Young például cégünk, a Ramasofttal működik együtt.
2021: Valóra váló álom?
A Ramasoftnál jelenleg is azon dolgozunk, hogy kísérleti céllal a Netfolio.hu portálunkon 2021 áprilisában debütálhassanak a robotok által készített, magyar nyelven olvasható napi tőzsdei összefoglalók, amelyekre más portálok is előfizethetnek majd. Így 27 évvel később tényleg megvalósulni látszik végre az az álom, ami még újságíró gyakornokként jutott eszembe.
Újabb kötvénykibocsátást hajtott végre a WINGolding Zrt. 
